Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Schultheisz Emil: Filozófia a humanizmuskori orvosi stúdiumban

tosította. Cassiodorus nem szorítkozik a szorosan vett antik artes liberales anyagára. A tanulmányozandó irodalomba bevonja a medicina klasszikusait is.

11 A középkor és a humanizmus filozófiájának és vele a medicina teóriájának meghatározó vonása a görög-arab mikrokozmosztan összeegyeztetése a keresztény világképpel. Ennek jegyében folyik az egyetemi oktatás is mind az ars fakultáson, mind az orvoskaron. Ennek a görög-arab természetfilozófiának a recepciója nem minden küzdelem nélkül folyt. A Karoling-kor korai humanizmusának tudományfelfogása, különösen az ún. arab humanizmus áttörése és a keresztény vallással való harmóniája meghatározó folyamat volt. A kulcsmondat Adelard de Baath-néX olvasható: „Quantum scientia humana procedit, audienda est. "

n Egybehangzóan ezzel írja Wilhelm de Conches „...im omnibus rationem esse quaerendam; si autem deficit, quod divina pagina affirmât, Sancto Spiritui et fidei mandandum. "

n Ennek a folyamatnak köszönhető az a teoretikus alap, melyre egy rendszerbe foglalt tudománytan, az egyetemi oktatás későbbi anyaga épül. A toledói Dominicus Gundissalinus tudományos szisztémájában az alexandriai görög korpusz arab modifikációja Galénosszal és Avicennával gazdagítva jelenik meg, hogy a 12. században az egyetemeken elfoglalhassa önálló helyét. Gundissalinusnál a tudományfilozófia, bár felfogása szerint egységes, nem nélkülöz bizonyos rangsort. A természettudományok között a medicina kerül az első helyre: „...príma autem species scientiae naturalis est scientia medicináé. "

14 Ezt a felfogást tükrözi a középkori diákok egyik alapolvasmánya mind filozófiai, mind orvosi stúdiumaikhoz, Bartholomaeus Anglicus enciklopédikus műve, a De proprietatibus rerum. A munka kitűnő példa a görög és arab tudomány keresztény recepciójára. Különösen a testről és a lélekről szóló könyvek foglalkoztatták mind a filozófia és a teológia, mind a medicina hallgatóit.

15 Az egyes diszciplínáknak a tanulmányokban való összefüggését, a filozófia és a medicina szoros kapcsolatát Isidorus de Sevilla is megfogalmazta, híres Etymologia)ában, melyben a tudományok tantervi alapjait fekteti le. A filozófia és medicina már ebben a legelső, az egyetemeket megelőző, káptalani iskolai tantervben is összefügg.

16 Egyes káptalani iskolák tantervének bizonyos elméleti orvosi részei azért kaptak helyet, mert ismeretük a gyakorlattól függetlenül szükséges. A kor tudománya szempontjából a medicina nem feltétlenül egyenlő az orvoslással. Ismerete az egyetemes 11 Beccaria, A.: Sulla Trace di un antico canone latino Ippocrate e de Galeno. In: Italia medioevale e umanistica. (1959) s. 1. 1—50. 12 Quaestiones Naturales. Ed. Müller (1934) cap. 4. 13 Philosophia I. 22. 172. 14 Dominicus Gundissalinus: De divisione Philosophiae. 83. 3. Ed. Baur, L. Beitr. Gesch. Philos. (Münster, 1903). Hangsúlyoznom kell, hogy a scientia naturalis itt jóval többet jelent, mint amit a terminus mai fogalma kifejez. 15 De proprietatibus rerum libri III. et IV. (Ed. from MS Lat. 16098) Bibi. Nat., R. James Long, Toronto, 1979. Egyidejűen volt standard tankönyve az ars, a teológiai és az orvosi fakultásnak. Seymour, M. C.: Some Medieval French Readers of De proprietatibus rerum. Scriptorium 28. (1974) 101. 16 Isidor de Sevilla (560—636 körül) fömüvében: „Etymologiarum sive originum libri XX." helyenként csaknem szó szerint vesz át egyes fejezeteket Cassiodorustól. Az egyetemeken később tanított ismereteket húsz könyvben foglalta össze a grammatikától a retorikán át a medicinán keresztül jutva el a teológiáig. Az 1—2. könyv az elemi ismereteket írja le. A grammatika a mainál tágabb értelmű, ill. tartalmú, a latin nyelvre vonatkozik, de az irodalomra is kiterjed. A retorika-dialektika a 3. könyvben, míg a medicina önálló fejezetben, de a filozófiához kapcsolódóan a 4. könyvben olvasható. Az 5—6. könyv a ,jogi fakultás", a 7—8. a „teológiai fakultás" anyagát tartalmazza. A Cassiodorus féle tantervet és Isidor könyvének részletes elemzését ld. Dolch, Josef: Lehrplan des Abendlandes. Ratingen, s. a. 80 sequ. Meg kell jegyeznem, ezekben a korai tantervekben a dialektikában a logika benne foglaltatik.