Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kölnei Lívia: A Tizennégy Segítőszent kultusza a középkori Magyarországon
A kép alsó részén látható Kassa város címere és az 1516-os évszám. Éber László 41 a donátort Czottmann Bertalan gyógyszerésszel azonosította. Első pillantásra szembetűnik az ábrázolás szokatlansága: a stilizált fa-formába rendeződő szent-ábrázolások, a kalligrafikus megjelenés. A fa motívuma a családfákat és a Jesse fája-ábrázolásokat idézi föl a nézőben. Valamiféle családias összetartozásnak, szentek közösségének érzékeltetéséről van itt szó, amelynek középpontja Anna, Mária és Jézus családi egysége, ill. Mária és a Gyermek (Egyház és Krisztus) összetartozása. A kép felidéz olyan rokon ábrázolásokat, amelyeknek témája szentek „családfája": pl. Schäuffeleinnek a maihingi Brigitta-rendi kolostorból származó oltártáblája, amely a rendalapítók „családfáját" mutatja. Az előképek közül nem hagyhatók ki természetesen Jesse fájának megjelenítései sem. A szentek családfáinak ábrázolásához újszövetségi ösztönzést nyújthatott Máté evangéliumának a mennyek országáról szóló hasonlata (Mt. 13, 31—32): „Hasonlít a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember és szántóföldjébe vet. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor fölnő, nagyobb minden veteménynél. Sőt, akkora fává nő, hogy az ég madarai rászállnak és ágai közt fészket raknak. " A kalligrafikus jellegből kiindulva Berkovits Ilona 42 összehasonlításokat végzett a Mettercia-kép és az 1518-as Kassai Graduale miniatúrái között. Arra a következtetésre jutott, hogy a Graduale miniátora (aki táblaképfestő is lehetett) és a Mettercia festője között összefüggésnek kell lennie, talán műhelytársak voltak. Éber László azonosította a Mettercia festőjét a Vizitáció-oltár festőjével (1516). Genthon István 43 csupán mester-tanítványi viszonyt feltételez közöttük; a Vizitáció-mestert az itáliai iskolázottságú Kassai Mihállyal, tanítványát, a Mettercia-mestert Babocsai Istvánnal azonosította. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a Mettercia-kép esetében valóban számolhatunk számottevő itáliai hatással (umbriai iskola, Pinturicchio), meg kell vizsgálnunk, jelenthettek-e szellemi ösztönzést a Sacra conversazione-ábrázolások. A kassai Szt. Erzsébet dómban a Mária halála-oltár és a Szt. Antal-oltár mutatja egyes segítőszentek tiszteletét: az előbbin Balázs, Erazmus, Katalin, Borbála, Dorottya és Sebestyén, az utóbbin Erazmus, Balázs, Lénárd és Egyed szerepelnek. írásos feljegyzésből tudjuk, hogy a dómban 1483-ban volt Tizennégy segítőszent-oltár, amely az 1556-os tűzvészben -— a szintén csak írásos emlékben szereplő Balázs-oltárral együtt — valószínűleg elpusztult. 9. Ismeretlen helyről származó szárnyasoltár predellája: Krisztus és a segítőszentek 1520—30 Vychodoslovenské múzeum, Kosice (?) Az emlék nem állt rendelkezésemre kutatás céljára. Mivel az oltárszárnyak egyik tábláján Miklós szerepel, lehetséges, hogy a tematikai összetartozás miatt kaptak helyet a predellán a segítőszentek. Éber L.: XVI. századi magyar festő müve a kassai székesegyházban. —Archeológia Értesítő. XXII. (1902) 385—395. Berkovits I.: A kassai Graduale és a XVI. századi kassai festészet. In: Gerevich emlékkönyv. Bp., 1942. 70—71. Genthon I.: A régi magyar festőművészet... (i. m.) 72.
