Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kölnei Lívia: A Tizennégy Segítőszent kultusza a középkori Magyarországon

Félalakos sorkompozció: György, Kristóf, Pantaleon, Vid, Dénes, Achatius, Balázs; áldó, glóbuszt tartó Krisztus; Erazmus, Egyed, Wolfgang, Eustachius, Borbála, Margit, Katalin. Ciriakus helyett Wolfgang szerepel. Sok a kompozíciós hasonlóság a lőcsei és a besztercebányai predella között: a két-két püspökszent Krisztus köré csoportosítása, a három női szent jobb sorvégre, György és Kristóf bal sorvégre helyezése. Az egész ábrázolás tartalmi megközelítése szellemi rokonságot, esetleg közös előképet mutat a lőcsei predellával. Krisztus alakja mindkettőn nagyobb a többi figuránál. A besztercebányai predella kvalitását tekintve nem marad le a színvonalas felvidéki fafaragások mögött. A környezet meghatározó az oltár tematikáját illetően: a város német plébániatemplomának Borbála-kápolnájában állt. Besztercebányán a német származású lakosság uralkodó volt a középkorban: a várost thüringiai szász telepesek alapították, 1608-ig csak németek kaphattak polgárjogot. 1494-ben például a Fuggerek kapták zálogul a környékbeli bányászat és kereskedelem jogát. Az oltár német alapítását e tényeken kívül egyértelműsíti a német nyelvű alapítási felirat: „1.5.0.9. AN. DEN TAG. SANCT. YPOLITI. /IST. GEEND. WORDEN. DISSE. TAPHEL. " Az erőteljes, közvetlen német hatás következménye, hogy az oltáron kétszer is szerepel Wolfgang (a segítőszentek között és önálló szoboralakként az oltár felső részén), valamint jellegzetesen német hatásról árulkodik a Szí. Orsolya vértanúságát ábrázoló szárny kép témaválasztása. A szárnyképek egyikén feltűnik még a rabokat szabadító Szt. Lénárd, aki szintén gyakran szerepel a Tizennégyek között. Borbála kiválasztása az oltár és a kápolna tituláris szentjévé arról a különösen nagy népszerűségről tanúskodik, amellyel a vértanút — mint a bányászat védőszentjét — a bányavárosok vidékén tisztelték. Valószínűleg Borbála segítőszentekhez tartozásának és a német kapcsolatoknak köszönhető, hogy a Tizennégy segítőszent ábrázolása került a predellára. 5. Bártfa, Szent Egyed templom, Szt. Apollónia (vagy Mettercia)-oltár bal alsó, belső szárnyképe: Bibiana és hét segítőszent 1510 Csoportkompozíció: előtérben: Margit, Bibiana, Dénes háttérben: Pantaleon, Sebestyén, Kristóf, Borbála, Katalin Meglepő, nem szokványos Bibiana megjelenése a segítőszentek között. Középpontba helyezéséből arra lehet következtetni, hogy az ő szerepeltetése az oltárprogram elsődleges eleme, a segítőszentek az élettörténeti rokonság folytán kerülhettek melléje. (IV. századi vértanú szűz, hitének és tisztaságának állhatatos védelmezője, oszlophoz kötve megostorozták, kínhalált halt.) Ez az oka, hogy a hét segítőszent között hangsúlyos szerepet kaptak a női szentek. A segítőszentek környezetének vizsgálatából kiderül, hogy a Szent Egyed templomban erőteljes kultusza volt a csoport egyes tagjainak. Magának az Apollónia-oltárnak az egyik főalakja György, az oromzaton pedig Katalin külön is szerepel szoborként. A segítőszenttábla fölött a Tízezer vértanú mártíromságának jelenete látható, amely közvetetten Achatius alakját idézi.