Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kölnei Lívia: A Tizennégy Segítőszent kultusza a középkori Magyarországon
A templomban mindenütt érezhető a női segítőszentek nagy népszerűsége: Borbála és Katalin öt oltáron szerepelnek. Borbála tiszteletére külön oltárt is szenteltek (1450—60). A Szűz Mária-oltáron (1489) Borbála és Katalin mellett szerepel Sebestyén és Erazmus, az Úr megtestesülése-oltáron Margit, Dorottya és Egyed. Erazmus egyéni tiszteletének egyik központja Bártfa: 1505-ben oltárt szenteltek tiszteletére, amelyen Miklós is szerepelt. Ugyancsak Bártfa az egyik fő központja Egyed tiszteletének, aki a templom és a főoltár védőszentje. A Szt. András-oltáron is (1460k.) meghatározó a segítőszentek jelenléte: Borbála, Sebestyén, Kristóf, György, Katalin, Dorottya, Margit szerepelnek, de összetartozásuk nem fejeződik ki. A bártfai segítőszent-tisztelet mögött is erőteljes német hatás motivált. A város lakosságának jelentős hányadát képezték a német polgárok. (A szász és flamand nyelvjárások a XVIII. századig megőrződtek.) 6. Garamszentbenedek, apátsági templom, a Szent Vér kápolna egykori oltárának belső szárnyképe: A Tizennégy segítőszent 1510 Esztergom, Keresztény Múzeum Csoportkompozíció: előtér: Lénárd, Erazmus, Miklós középtér: Egyed, Vid, Achatius, György, Pantaleon háttér: Eustachius, Balázs, Margit, Katalin, Borbála, Kristóf Az alapfelállás két tagja, Ciriakus és Dénes helyett Lénárd és Miklós szerepelnek. A garamszentbenedeki apátság hírnevét, jelentőségét növelte, hogy a felújítási munkákat követő 1483-as újraszenteléskor ajándékba kapott Mátyás királytól egy Szent Vér-ereklyét. (Az adományozás időpontja nem bizonyított, csak logikailag indokolt. 1483-ban már mindenképpen az apátság birtokában volt a szent ereklye.) Az adomány azáltal magasodott ki a magyarországi Szent Vér-ereklyék közül, hogy Krisztus emberi testének vércseppjeit őrizte a textildarab, nem csupán az Oltáriszentség átváltozásakor megjelenő vért. Az újjáépítés és az ereklyeadományozás III. János apátnak, 38 Mátyás kedvelt emberének apátsága (1476—1510) idején történt. Ő alakíttatta ki Szent Vér kápolnát a már meglévő sekrestyéből és ő adhatott megbízást a kápolna oltárának elkészítésére is. A kápolnát 1489-ben szentelték föl, az oltár elkészülés! ideje 1510, János apát halálának éve. Az ő szellemi útmutatását kell látnunk a Tizennégy segítőszentet magába foglaló oltártematikában is. A szétfűrészelt oltárképek közül két belső szárnykép maradt meg: a Tizennégy segítőszent és a Vir dolorum-tábla. Párdaraboknak tekinthetők: az előbbi feltehetően az oltár bal alsó, a másik a jobb alsó szárnyképe volt. A Vir dolorum-táblán minuszkulás felirat olvasható: „hoc opus fecit fieri rever endus iohannes abas ad sanctum bene dictum anno domini 1510". A térdeplő donátor, János apát ereklyetartóban fogja föl Jézus vérét, háttérben a monostor képe. Szécsényi János apát.
