Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kölnei Lívia: A Tizennégy Segítőszent kultusza a középkori Magyarországon

Attribútumai: Apátként, esetleg püspökként jelenik meg. Lánc (lakattal), megszabadított rabok a lábánál, ló. Ókeresztény kori női szentek: 1. Szent Borbála Élete: A III. században élt. Apja toronyba záratta, hogy így bírja rá keresztény hite elha­gyására. Borbála titokban mégis felvette a kapcsolatot korának híres hittudósával, Órigenésszel, torony-börtönének falába pedig egy harmadik ablakot vágatott a Szenthárom­ság szimbólumaként. Később apja haragja elől sikerült egy csoda folytán megnyílt szikla­hasadékban elrejtőznie. Végül bebörtönözték és megkínozták. Apja ölte meg a kardjával, akire ezért villám sújtott le. Kultusza, védnöksége: Elsősorban a keresztény szentségekkel ellátott ,jó halál" védő­szentje volt, hozzá fohászkodtak váratlan halál veszélyben és általában haldoklók mellett, 18 különösen pestisjárványok idején. Ezen kívül életének epizódjai alapján számos más patró­nusi tevékenységet ruháztak Borbálára: toronyban töltött fogsága miatt az erődítmények, a kőművesek és építőmesterek védőszentje; égő fáklyákkal történt kínzása miatt tűz okozta vészekben kérték segítségét. Az apjára lesújtott villám miatt viharkárok elkerüléséért fo­hászkodtak hozzá és a tüzérek tekintették védőszentjüknek: főleg francia hadihajókon ábrá­zolták gyakran a lőporos kamrák fölött, róla kapták a hajók és erődök lőpor-tároló helyei a Sainte-Barbe elnevezést. A megnyílt sziklahasadék miatt a bányászok tartották patrónájuk­nak, megkülönböztetett tiszteletet kapott a bányavárosokban. Kultusza 1000 körül terjedt el a Földközi-tenger térségében, Európa más térségeiben valamivel később. Attribútumai: Három ablakú torony, szentségtartó vagy kehely ostyával, kard, lábainál legyőzött apja, strucctoll vagy pálmaág, esetleg ágyúcső (jelezve tüzér-védnökségét). Elő­kelő szűz, gyakran koronával. 2. Antiochiai Szent Margit Élete, passiója: A korszak vértanú szüzeihez hasonló mozzanatok találhatók legendás élettörténetében. Hitéért 303-ban, a Diocletianus-féle keresztényüldözések idején halt vér­tanúhalált Antiochiában. Börtönében sárkány alakjában megkísértette a Sátán, de ő a kereszt jelével elűzte. Más legenda szerint a sárkány elnyelte Margitot, de ő keresztet vetett, mire a sárkány szertefosz­lott. A csoda a Gonosz felett aratott győzelmének, állhatatosságának példázata. Kultusza, védnöksége: Halála előtti kérése alapján elsősorban a szülő anyák védőszentje. Emléknapja, július 20. nyár derekára esik, ezért a mezőgazdasággal foglalkozók a földmű­velés, földművesek védőszentjének, a nyár és a virágzás szentjének tekintették. Attribútumai: Sárkányt eltaposva vagy pórázon vezetve ábrázolták, előkelő szűzként, olykor koronával. Keresztet vagy pálmaágat is tarthat a kezében. IS 1448-ban Hollandiában, Girkumban egy Stok Henrik nevű ember tűzben összeégett. Szent Borbálát hívták segítségül, akinek közbenjárására addig életben maradt, amíg a haldoklók szentségében nem részesülhetett. Az esetnek híre terjedt s ez hozzájárult a szent népszerűségéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents