Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

TANULMÁNYOK / ARTICLES - Vida Mária: Arányi Lajos (1812—1887). Pathológus, művész-illusztrátor, a hazai elsősegélynyújtás kezdeményezője

XIV. te. intézkedett és a feladatot a községek elöljáróságaira bízta. A magyar mentőszolgálat magánkezdeményezésre jött létre. Először a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület alakult meg 1887-ben, gróf Andrássy Aladár és Kresz Géza tisztiorvos vezetésével. Kresz Géza (1845—1901) haláláig állott az egyesület élén, amelynek modellje a bécsi mentőegyesület volt (alapító: báró Mundy, orvos). A fővárostól kapott telken 1890-ben — mai helyén — a Markó utca és az egykori Sólyom utca sarkán önálló székház épült. Itt nyílt meg 1893-ban a kis mentőmúzeum, Kresz Géza javaslatára, amelynek anyaga az I. és a II. világháború alatt is megmaradt, sőt szépen gyarapodott. A mentőszolgálat államosítására 1948-ban került sor, egyidejűleg az Országos Mentőszolgálat az újraszervezett Mentőmúzeumot is megnyitotta. Itt azonban a tárgyi anyag többsége nem kapott helyet, a kiállítás inkább oktatói funkciót látott el. Az 1954. évi belső átalakítás során a múzeum megszűnt, anyaga szétszóródott. Arányi Lajos elsősegélynyújtási rajzainak sorozat Oravecz Béla mentőorvos ajándékaként a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárba, majd 1964-ben, az akkor szerveződő Semmelweis Orvostörténeti Múzeum rajzgyűjteményébe került. (A két gyűjtemény 1969-ben egyesült, 1974-ben levéltári profillal bővülve kapta mai, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár elnevezését.) A mai Kresz Géza Mentőmúzeum — több időszaki kiállítást követően — véglegesen, a magyar mentésügy 100 éves jubileuma tiszteletére, egykori helyén 1987-ben, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár egyik részlegeként született újjá. Számunkra az Arányi által készített és a laikus közönségnek szánt megmaradt 33 elsősegélynyújtási és az 5 mérges növényeket ábrázoló oktatótábla értékes. A sorozat 1850—55 körül, valószínűleg 1852-ben készített, akvarellel és gouche-sal színezett ceruzarajzokból áll, Arányi sajátkezű felirataival és magyarázataival. A rajzokon Arányi Lajosnak a bonctani ábrákra vonatkozó alapelveit sikerült érvényesítenie, így jellemző tehát a ceruzával megrajzolt pontos kontúr („körrajz"), az ugyancsak ceruzával érzékeltetett tónus („plaszticitás" és „árnyék-félárnyék"), a perspektíva, megfelelő háttérrel („madártávlat") és az alakok reális, pontos ábrázolása („béka-perspektíva"). E feltételek megvalósításával érvényesül az apró sorozatrajzokon a fő alapelv, a természetes méret hatása. A másodlagos szerepre ítélt színek funkciója, mivel a belső részeket, elsősorban az ütő- és visszereket, illetve ezek vérzését demonstrálja, ezeken a táblákon megkülönböztetésként jelentős. A mérgek felosztását is színekkel végzi el, melyeket a demonstratív táblán, a magyarázó feliratban, indoklással egészít ki (Lásd: 9. tábla). A mérgeket megelőző első 8 táblán a példakép, Albinus nyomdokait követve, az emberi test vonalas ábráit az abc betűivel jelöli: a testrészeket A—Z-ig (1. tábla), a csontvázat A—r-ig (2. tábla). Az ütőerek és a visszerek megkülönböztetésére a piros és a fekete színt alkalmazza (3—4. tábla), sőt a pirossal festett ütőerek ábráin a jelentősek mellett a másodlagosukat sárgával jelöli. A belső részek — a számozás mellett — plasztikusan, eredeti színeikben a patológus által tapasztalt valóságos képet nyújtják (5—8. tábla). Az érrendszert és az idegpályákat demonstráló 5. táblán az „átlátszó ember" alakja jelenik meg: a vonalas rajzon a színes érrendszer (balra), a vörösesbarnára festett emberi testen a fehér idegpályák kiemelt hangsúlyt kapnak. A magyarázatra szolgáló valóságos testrészek, mentőeszközök mintegy modellként kerülnek a néző elé. Az egyes tárgyak, ruhadarabok, frizurák és arcvonások, a balesetet okozó eszközök, épületek tökéletes háttért nyújtanak az oktatást és a tájékoztatást szolgáló táblák megértéséhez, amelyek főcélja elsősorban a laikus nagyközönség alapvető elsősegélynyújtási ismereteinek megértetése. Arányi említett művében felsorolt lehetséges balesetek életmentő azonnali feladatait magyarázzák a táblák, a balesetek ábrázolása mellett. Ezeken a kis rajzokon útijegyzeteiből ismert kitűnő razkészségét ismerhetjük fel.