Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KÖNYVSZEMLE / REVIEWS - Dudley, Wilson: Signs and portents. Monstrous birth from the Middle Ages to the Enlightenment (Jobst Agnes) - Emch-Dériaz, Antinette: Tissot. Physician of the Enlightenment (Magyar László)

vált állatok és növények stb. Halála után unokaöccse, Mattew Baillie és társa William Cruikshank folytatták az anatómia oktatását, s így a gyűjtemények 30 évig Londonban maradtak. M. Baillie 1800-ban felhagyva a tanítással megfelelő múzeumot építtetett, s a hagyaték 1807-ben Glasgow-ba költözött. A kötet szerzője felsorolja a műtárgyegyüttesekről kiadott katalógusokat, s a gyűjteménycsoportok elhelyezésében bekövetkezett változásokat. A glasgow-i egyetemi könyvtárban található dokumentumokat két csoportra osztja: A Hunter Papers (jelzetük: H. 1 — H. 509) 25 témakörre bontva sorolja az esetleírásokat, anatómiai, sebészeti előadásokat, leveleket, orvosi megfigyeléseket, vizsgálatokat, érmek, könyvek jegyzékét, természettudományi leírásokat stb. A Hunter Figures (jelzetük: HF. 1 — HF. 250) időrendben (1757—1776) közli az anatómiai ábrázolásokat, eredeti rajzokat és táblákat. Ezt követően az illusztrátorok, metszők neve alatt az egyes ábrázolt szervek, testrészek szerint rendezi az anyagot, majd a sort a szignó nélküli rajzok, vázlatok, valamint a nyomatok zárják. A kötet gyakorlati értékét növeli, hogy esetenként utal a már korábban megjelent jegyzékek jelzeteire is, közli W. Hunter rövid életrajzát, működésének főbb helyszíneit. A forráskutatásra jól használható, világosan szerkesztett munkát index zárja, mely a nevek, intézmények, tudományos társaságok előfordulási helyét tünteti fel. Mohos Márta Dudley Wilson: Signs and portents. Monstrous birth from the Middle Ages to the Enlightenment. London

—New York, Routledge, 1993. 215 p. Wilson professzor e művében a torzszülöttséghez fűződő hiedelmeket, attitűdöket vizsgálja. Több mint fél évszázad elteltével ez az első, az adott időintervallumban teljességre törekvő, monografikus igényű feldolgozás e témakörben, hiszen a Gould és Pyle szerzőpáros Anomalies and Curiosities of Medicine c. munkája még a múlt század végén, 1897-ben, C.J.S. Thompson The Mystery and Lore of Monsters c. tudományosnak kevésbé tekinthető műve pedig 1930-ban látott napvilágot. A középkorban, s a 16. században a torzszületéseket Isten titokzatos figyelmeztetéseként, jeladásként értelmezték, mely az emberiség bűneiért katasztrófát, büntetést jövendöl. A 16. sz. végétől a 18. sz. kezdetéig terjedő időszakban a torzszülöttség tárgyalásában a kuriózumok iránti érdeklődés a meghatározó. Az első szemléleti változást a felvilágosodás, a részletes anatómiai megfigyelések, feljegyzések hozták, melyeket a 19. sz. közepének immáron tudományos igényű orvosi és biológiai kutatásai követtek. Ennek követekeztében a torzszülöttség iránti kíváncsiságot felváltotta a tudományos érdeklődés. A természet e szörnyű játékának, s a róla való gondolkodás változásának nyomon követése bizonyítja, hogy két egymástól látszólag távol eső tudományág, mint orvoslás és filozófia akár az anatómia terén is összefügghetnek egymással. Nem véletlen, ogy Etienne Geoffroy Saint Hilaire a torzszülöttség kutatását az anatómia filozófiájának nevezte, s ugyanezt a Szigetországban transzcendentális anatómiaként emlegették. A szerző a téma szorosan vett tárgyalásában 1832-ig Isidore Geoffroy Saint-Hilaire: Treatise on Teratology c. művének megjelenéséig megy, az ezt követő időszakra csak jelzésszerűen utal. A kuriózumok iránti érdeklődés azonban változatlanul fennáll, amint azt az élettel összeegyeztethető születési rendellenességek irodalmi (ld. Bulwer, Spencer, Wanley műveit), filmipari (ld. 1980-ban bemutatott Elefántember) feldolgozásai is jelzik. Ezek az alkotások a torzszülöttség társadalmi aspektusait villantják fel. azt, hogy a természet groteszk fintorának áldozatai milyen megkövesedett társadalmi előítéletekkel, elutasítással szembesülnek. S innét már csak egy lépés választja el az eugenika olyan bevett eszközeit, mint az a megfelelő vizsgálatokkal alátámasztott abortus arteficialis vagy a történelem egy korszakának kényszersterilizációs elképzelése. Miután gondolatmenetünkben idáig értünk, már csak egy kérdés motoszkál a recenzens fejében: Priaposznak, a termékenység penis-duplex-szel ábrázolt ókori istenének esélye a túlélésre az utóbbi évezred Európájában. Jobst Agnes Emch-Dériaz, Antoinette: Tissot. Physician of the Enlightenment. (American University Studies Series IX. History, Vol.126.) New York — San Francisco — Bern — Frankfurt am Main — Berlin — Wien — Paris, Peter Lang, 1992. 339. A felvilágosodás korának talán legnagyobb hatású svájci orvosa ám mindenképpen legsikeresebb egészségügyi propagandistája, Samuel-August-André-David Tissot életútját és tudományos munkásságát mutatja be és értékeli ez a könyv. A tudós szerzőnő Taine milieu-elméletét követve a földrajzi-, a kulturális- és a szellemi környezet hatásainak eredőjeként ábrázolja ennek a különös személyiségű, hihetetlen energiájú, hol depresszióba zuhanó, hol elképesztően aktív és optimista tudósnak és közírónak a tevékenységét. S míg látszólag csupán egyetlen ember biográfiáját