Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KÖNYVSZEMLE / REVIEWS - Daems, Willem F.: Nomina simplicium medicinarum ex synonymariis medii aevi collecta. Semantische Untersuchungen zum Fachwortschatz hoch- und spätmittelalterlicher Driegenkunde. Studies in ancient medicine, volt. 6. (Magyar László) - Brock, Helen C: Dr. William Hunter's Papers and Drawings in the Hunterian Collection of Glasgow University Library: A Handlist (Mohos Márta)

Noha Cordes könyve még a maga nemében sem úttörő Koelbing, Kudlien vagy Muri is fontos munkákat adott ki sága, továbbá filozófiatörténeti szempontjai miatt sok újat méltó és érdemes. vállalkozás — hiszen csak az utóbbi időkben többek közt e tárgyban — de gondos elemzései és filológiai pontostartalmaz — vagyis olvasásra és földolgozásra egyaránt Magyar László Daems, Willem F. : Nomina simplicium medicinarum ex synonymariis medii aevi collecta. Semantische Untersuchungen zum Fachwortschatz hoch- und spätmittelalterlicher Drogenkunde. (Studies in ancient medicine. Vol.6.) Leiden-New York-Köln, E.J. Brill, 1993. 563. p. Aki már próbálkozott valaha középlatin orvosi vagy gyógyszerészeti szövegek fordításával vagy csupán értelmezésével, az jól tudja, milyen keserves föladat az egyes gyógyszernevek azonosítása. A látszólag átfogó és részletes segédkönyvek és lexikonok egyike sem bizonyul soha tökéletesen megbízhatónak, hiszen helytől, szerzőtől, kortól, nyelvi környezettől és a források minőségétől egyaránt függhet a szó alakja és jelentése. W.F Daems, aki egyesíti személyében a gyakorló gyógyszerészt és a képzett filológust arra vállalkozott, hogy az általa legfontosabbnak tekintett, illetve hozzáférhetőnek bizonyuló, körülbelül száz orvosi-gyógyszerszeti tárgyú, középkori és német nyelvterületen található kézirat összevetésével megszerkessze a középkori ,,

simplex", vagyis egynemű, nem keverék, gyógyanyagok szótárát. Daems első, nagyszabású munkájában (,,Boec van medicinen in Dietsche" Leiden, 1967) a középkori, németalföldi növényneveket gyűjtötte egybe szinonimáriumában: e művének természetes folytatása a jelen kötet, mely voltaképpen a korábbi németalföldi gyűjtést egészíti ki egyéb, németországi és svájci kéziratok szókincsével és értelmezésével. Figyelmeztetnünk kell azonban a könyv használóját, hogy bár a szerző emberfeletti munkát végzett, s anyagát tökéletesen földolgozta, az itt olvasható névazonosítások nem általánosíthatók: mindig a helyhez és a korhoz mérten alkalmazhatók csupán. A szerző által vizsgált szavak latin, görög, illetve arab eredetűek, s főként latin és német nyelvi környezetben fordulnak elő: de a középkori terminológiának ez a nyelvi zűrzavar csak az egyik súlyos problémája. A további gondokat kiválóan foglalja össze a kötet bevezető tanulmánya, mely minden, a tárggyal foglalkozó kutatónak tanulságokkal szolgál. A könyv maga három részre bontható: az első az alapul vett bázeli és kasseli kézirat szövegkritikai elemzésével kezdődik, a kiadott és kiadatlan kéziratok, valamint a legfontosabb szakirodalom bibliográfiájával és a tudományos gyógyszernevek indexével folytatódik. A második rész tartalmazza — a bázeli és a kasseli kézirat alapján összeállított — névazonosító-szótárat, a harmadik rész pedig a latin-görög és a közhasználatú szinonimák mutatóját hozza. Bár a lexikon használata meglehetősen bonyolult és az említett okokból haszna is korlátozottnak mondható — különösen Európának ezen a felén — ez a kötet méltán foglalhatja el helyét a legfontosabb gyógyszertörténeti lexikonok és szótárak sorában, minden jelentős orvostörténeti gyűjtemény polcain. S minden reményünk megvan arra is, hogy talán nem is oly sokára, a számítógép-rendszerek bővülésével, a Daems-éhez hasonló munkát egyetlen, s immár teljes szótárrá lehet majd egyesíteni. Kérdés, lesz-e akkor még, aki ezeket a csoda-lexikonokat használni akarja vagy tudja? Magyar László Brock, Helen C. : Dr William Hunter

's Papers and Drawings in the Hunterian Collection of Glasgow University Library: A Handlist. Cambridge, Wellcome Unit for the History of Medicine, 1990. VIII, 84 p. A „Cambridge Wellcome Texts and Documents" c. sorozat 1. számú kötete a glasgow-i egyetem könyvtárában őrzött W. Hunter hagyatékból az iratokat, leveleket, rajzokat, anatómiai ábrákat stb. sorolja jegyzékbe. Az angol ginekológus, anatómus William Hunter (1718, Long Calderwood — 1783, London) életrajzírói szerint rendkívül sokoldalú és jól képzett volt mind a gyakorlati orvosi tevékenységben, mind az oktatásban. A kortársak és az utódok elismerését egyaránt kivívta. Alaposságára jellemző, hogy főművén — Anatomy of the human gravid uterus (Birmingham, 1774.) — húsz évig dolgozott. Több bel- és külföldi tudományos társaság tagjaként, sikeres pályája során magas állásokat töltött be, 1764-ben a királyné udvari orvosa lett. Jövedelmét majdnem kizárólagosan tudományos célokra fordította. Anatómiai intézetét, ahol előadásait tartotta, s tanítványaival dolgozott, saját költségén rendezte be. A hallgatók tanulmányainak segítésére és a köz használatára ajánlotta fel híres múzeumát, mely széles érdeklődési köréről tanúskodó gyűjteménycsoportokból áll: könyvek, kéziratok, nyomtatványok, metszetek, rajzok, festmények, érmek, anatómiai készítmények, kövületek, ércek, kagylók, korállok, madarak, rovarok és más konzer-