Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
KRÓNIKA / CHRONICLE - I. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiállításai és rendezvényei - (9) Higiénia-közegészségügy a dualizmus-kori Magyarországon. Kiállítás a millecente-náriumi rendezvények tiszteletére. (Varga Benedek)
HIGIÉNIA - KÖZEGÉSZSÉGÜGY A DUALIZMUS-KORI MAGYARORSZÁGON (1867—1918)* Időszaki kiállítás a millecentenárium tiszteletére Rendezte: Varga Benedek. Szakértő: dr. Kapronczay Károly Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 1996. július 1—1996. december 31. .a közegészségügy feladata nem kevesebb, mint a nemzetnek számbeli fenntartása, sőt szaporítása... fenntartása továbbá a népesség egészségének, testi és szellemi munkaképességének és életkedvének oly intézkedésekkel, melyek a betegségnek elejét veszik, vagy ezt jobb lefolyásúvá, kedvezőbb kimenetelűvé tenni képesek. ' ' (Fodor, 1885) A 19. század során az iparosodás, a népességnövekedés és az urbanizáció új körülményeket teremtett a civilizált világ számára. A meglévő orvosi-egészségügyi hatóságok nem tudták kielégíteni a népességnövekedés és a városiasodás támasztotta igényeket, és így paradox módon az ipari fejlődés és az urbanizáció a lakosság mind nagyobb rétegei számára hozott egészségtelen környezetet, romló életfeltételeket. A közegészségügy általános rendezésének igénye Európa számos országában már az ipari és urbanizációs robbanás előtt megindult. Hazánkban, a bécsi egyetemet is megelőzve, Johann Peter Frank útmutatásai nyomán 1793-ban létrehozták az államorvostani tanszéket, amelynek az orvosi rendészet («politia medica») és a törvényszéki orvostan («medicina forensis») egyaránt részét képezte. 1791 és 1867 között pedig számos közegészségügyi törvénytervezet készült. A 19. század során^ még a bakteriológiai korszak előtt a közegészségügyi szemléletmód az élet szinte minden térületén jelentkezett. A 18. században az orvosi rendészetnek («politia medica») képezte részét a közegészségügy («hygiea publica») és a közgyógyászat («iatria publica»). A 19. század végétől viszont a közegészségügy került kiemelt helyzetbe, lett a társadalom fejlődésének és az állam stabilitásának elengedhetetlenül fontos kritériuma, amely eszközének tekintették a törvényi szabályozást, a végrehajtó rendészeti tevékenységet, és az általános orvosi ellátást. Mindennek szellemében Németországban 1855-ben Pettenkofer a «politia medica» helyett elkezdi a «hygienia» tudományát oktatni, majd 1865-ben megalapítják az első higiéniai tanszéket, és 1879-ben pedig az első intézetet. Franciaországban az Európa-szerte hamar népszerűvé váló folyóirat az «Annales d 'hygiene publique et de medicine légale» 1829-ben jelentkezik először. Nagy-Britanniában, pedig Edwin Chadwick 1842-ben tárja a Parlament elé «Report on the Sanitary Condition of Labouring Population» című írását, amelyben a városi munkásság életkörülményeinek javítását elengedhetetlennek tartja az ország további prosperitásának biztosítására, és ezért állami beavatkozásst szorgalmaz. *A kiállítás bővebb ismertetését az évforduló aktualitása indokolttá teszi. (Főszerk.)
