Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KRITIKÁK / REVIEW ESSAYS - Varga Benedek: A maternális mortalitás történetének újabb irodalmáról

alapos fumigálásra is.

13 Gordon kifejti továbbá, hogy a gyermekágyi lázban megbetegedett anyák kezelésében leginkább hatásosnak a mindjárt a betegség diagnosztizálásától eltelt első két órában megkezdett komoly érvágást találta, amellyel széleskörűen élt is.

14 Loudon interpretációja tehát hangsúlyozza Gordon úttörő tevékenységét a gyermekágyi láz fertőző jellegének klinikai megfigyeléseken alapuló pontos leírásában, azonban nem mutat rá arra, hogy Gordon nem tudta részletesen kifejteni, hogy fertőzés átvitele hogyan történhet meg, és nem javallott megfelelő prevenciót sem a fertőzés megelőzésére. Ebben az összefüggésben azonban nem kerül helyére, hogy milyen súlya volt Holmes felfedezésének. Holmes ugyanis eltérően Gordontól nemcsak azt hangsúlyozta, hogy a fertőzés a vizsgáló orvoson keresztül éri el az újabb beteget, hanem kiemelte, hogy ez különösen valószínű, ha az orvos ezt megelőzően autopsián vett részt.

15 A fertőzés elkerülésére viszont Holmes Semmelweis-től eltérően lakonikusan csak mosakodást («ablution»), az öltözet teljes cseréjét ajánlja, valamint legalább 24 óra várakozást.

16 Holmes érvelésének célja, ugyanis elsősorban a gyermekágyi láz fertőző jellegének bizonyítása volt. A Semmelweis-fejezet bevezetőjében Loudon a következő meglehetősen sommás megvilágításban kezdi a magyar kutató eredményeit és különösen azok hatását vizsgálni: ,,A népszerű nézet szerint Semmelweis volt az első, aki felfedezte a gyeremekágyi láz okát, és az első aki bizonyította fertőző jellegét. Felfedezte az antiszepszist [!], és ezzel megszüntette Bécsben a gyermekágyi lázat. Felfedezését azonban semmibe vették, és az orvosok ignoranciája és csökönyös ostobasága megakadályozta, hogy a gyermekágyi láz máshol is megszüntethető legyen. Kiábrándult emberként halt meg sepsistől, vagy csalódottságtól, vagy mindkettőtől. Ennek a változatnak az egyetlen igaz eleme, hogy Semmelweis kiábrándultan fejezte be életét."

11 A továbbiakban Loudon részletezi, hogy kritikai megállapításait milyen megfontolásokra alapozza. ítélete a következőkben foglalható össze: (1) A gyermekágyi láz fertőző jellegének felismerése már Semmelweis előtt megtörtént (Gordon és Holmes); (2) a Semmelweis által végzett bizonyítás biológiailag nem lehetett megalapozott, mivel a bakteriológiai kutatások és a baktériumok felfedezése (Rokitansky, Mayrhofer és Pasteur) előtt erre értelemszerűen nem 13 ibid. p. 98. 14 ibid. p. 99. 15 Holmes egyébként maga is idézi Gordonnak a levegő közvetítő szerepére vonatkozó megjegyzéseit. 16 ,,(!) A physician holding himself in readiness to attend cases of midwifery' should never take any active part in the post-mortem examination of cases of puerperal Jever. (2) If a physician is present al such autopsies, he should use thorough ablution

. change every article of dress, and allow twenty four hours or more to elapse before attending to any case of midwifery, it may be well extend the same caution to cases of simple peritonitis. (3) Similar precautions should be taken after the autopsy or surgical treatment of cases of erysipelas, if the physician is obliged to unite such offices with his obstetrical duties, which is the highest degree inexpedient." Holmes op.cit. p. 168. 17 ,,According to the popular notion, Semmelweis was the first person to discover the cause of puerperal fever and the first to show it was a contagious disease. He discovered antisepsis If and by doing so abolished puerperal fever in Vienna. But his discovery was ignored and it was only the ignorance and obstinate stupidity of doctors that prevented the abolition of puerperal fever elsewhere. He died a disappointed man from blood-poisoning or disappointment or both. The only true statement in the version is that Semmelweis ended his life in disappointment." Loudon op.cit. p. 65.