Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
ADATTÁR / DOCUMENTS - Plavecz Tibor: Magyar honvéd- és katonaorvosok tapasztalatai az első világháborúban
(2) A régi előírás szerinti e.ü. intézetek felszerelésének bírálata A vezetésem alatt álló eü. intézetek kellálladéka sok tekintetben kívánni valót hagyott hátra. Szabványos kocsijai, szállító eszközei a harctéri követelményeknek egyáltalán nem feleltek meg: az e.ü. podgyász kocsik, szerkocsi, fedeles kocsi túl otromba, nehézkes voltuk, nagy nyomtávuk, magas önsúlyuk miatt az orosz—lengyel harcztér kedvezőtlen terepviszonyainál fogva az esőzések által átázott, vagy mély homokos utakon állandó elakadás veszélyének voltak okozói, mely embert s állatot túl erőltető fáradozások árán volt csak elhárítható. — A sebesült szállító kocsilépcső (vöröskereszt) 5 kocsija bár jó és tartós szerkezetűnek bizonyultak, magas felépítményük miatt, rossz lejtős utakon oldalt billenésnek, sőt felfordulásnak voltak kitéve; hátrányuk volt továbbá az, hogy a téli hidegben — rendeltetésük céljának megfelelőleg nem igen voltak használhatók, mert vitorlavászon falaik a betegeket hideg ellen nem óvták meg. Melegítő palaczkok stb. e fontos kérdést nem tudták kielégítően megoldani. Téli hadjáratban okvetlenül fűthető betegszállító kocsik volnának szükségesek, aminők a háború alatt a német hadseregnél szabványos zárt betegszállító kocsikon improvizáltattak. E nehéz problémának legsikeresebb megoldását zárt betegszállító autók oldhatnák meg. — A piavei fronton parancsnokságom alatt álló hadosztály e.ü. oszlop két drb. zárt betegszállító autóval volt felszerelve. — Az élelmező kocsi-részleg országos járművei czéljuknak jól megfeleltek. A kórház tiszti karának szállításához egy személykocsi nem volt elégséges; úgyszintén egy mozgókonyha sem, különösen nagyszámú betegnövedék esetében. A háború folyamán 1917-ben ezen hiányosságok nagyrészben megszüntettettek, amennyiben a szabványos nehéz kocsik helyett fedeles országos járműveket kaptunk, s még pedig minden eü. podgyász kocsi helyett —2 országosjárművet, ami által a menetoszlop hossza megkétszereződött ugyan, azonban a kórház igen mozgékonnyá vált, minden terep nehézséget könnyen leküzdhetett. — A második személykocsi és mozgókonyha is rendszeresíttetett. — Mozgófertőtlenítőgép hiányát a háború elején a második mozgókonyhával kapcsolatos improvizált fertőtlenítőkészülékkel próbálták megszüntetni, ami azonban a készülék primitív volta s meg nem bízható teljesítménye miatt rendes mozgófertőtlenítőgép bevezetéséhez vezetett. — 3) A mozgósításnál, az e.ü. szervezet felszerelés, személyzet és az eü. szolgálat körüli tapasztalataim. Czélszerű újítások A mozgósításnál nem kis zavart okozott, hogy a felszerelő helyőrségi kórház parancsnoka a felszerelésben levő tábori eü. intézet orvosi és gazdászati személyzetét folyton cserélgette. — Az orvosok nagy része késedelmesen vonult be, így pl. a mozgósítás 8.-ik napján még orvosok nélkül voltam. — A szolgálati könyvek nem voltak helyesbítve, úgy hogy a felvételezést és felszerelést nem lehetett azonnal megkezdeni. A sürgős helyesbítési munkálatok több órányi munkát vettek igénybe. — Személyzet. A tábori kórháznál a parancsnokkal együtt összesen 3 orvos volt rendszeresítve, ami határozottan kevésnek bizonyult. Az alantos orvosok beosztása a kellő körültekintés hiányát mutatta, amennyiben azok nem a szakképzettség alapján, hanem ötletszerűen osztattak be, így a tábori kórházak orvosi kara igen fiatal, tapasztalatlan segédorvosokból állott,
