Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

ADATTÁR / DOCUMENTS - Varjassy Péter: Franz Hector Arneth (1818—1907) beszámolója Semmelweis bécsi tevékenységéről 1851-ben

FRANZ HECTOR ARNETH (1818-1907) BESZÁMOLÓJA 1851-BEN SEMMELWEIS BÉCSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL VARJASSY PÉTER Franz Hector Arneth (1818—1907) 1850. szeptemberében Bécsben fejezte be a Die geburtshilfliche Praxis című könyvét, melyet a következő évben ugyanott nyomtattak ki. (1. ábra) Arneth fent említett művében (4) több ízben is igen elismerő szakmai hivatkozásokat, személyes utalásokat tesz Semmelweis klinikai orvosi tevékenységére vonatkozóan. Számunkra ez azért igen jelentős, mert Semmelweis Ignác bécsi éveiről, a gyermekágyi láz kórtoktanának felfedezésén kívüli orvosi munkásságáról alig van adatunk. Az általam hozzáférhető irodalomban nem találtam erre vonatkozó utalást. (1, 3, 5—14) Arneth dr. könyvéből kiderül, hogy Semmelweis milyen kiemelkedő képességű gyakorló klinikus, szülész volt. Arneth dr. és Semmelweis közeli, baráti kapcsolatban álltak egymással. Maga Semmelweis így írt róla: ,,Arneth r. barátom és II. osztálybeli kartársam" (1). Arneth nemcsak angol nyelvű levelezésében segítette, hanem felismerve Semmelweis felfedezésének korszakos jelentőségét, mellette kiállva, mindvégig hirdette tanítását. Schürer von Waldheim közölte teljes terjedelmükben az 1850. évi bécsi orvosegyesületi előadások jegyzőkönyveit, ahol Semmelweis előadta a gyermekágyi láz kóroktanáról szóló előadását. Arneth doktornak az előadást követő vita során elhangzott hozzászólását így örökítette meg a jegyzőkönyv: „Arneth dr. ugyancsak azt a nyilatkozatot teszi, hogy mint más felfedezések esetében, úgy itt is hálával tartoznak Semmelweis dr-nak, aki nemcsak új eszmét hozott napfényre, ami mégfontosabb, következményeiben gazdag alkalmazásának is érvényt szerzett." (2, 3) Az 1847—1849. közötti időszakban egyidejűleg és egymás mellett is dolgoztak a szomszédos I. és II. számú szülészeti osztályon. Semmelweis 1846. február 27-én kapta meg ideiglenes tanársegédi kinevezését, beköltözött az I. szülészeti klinikára, s rövid megszakítással — 1846. október 20.—1947. március 20. között ismét Breit dr. volt a tanásegéd — 1849. március 20-ig itt élt és dolgozott. (3) A kiváló szülész, Arneth, közel három esztendeig dolgozott a bécsi II. szülészeti klinikán. Fenti művét az 1847. október 15-től 1849. október 15-ig eltelt időszak eredményei, adatai alapján állította össze. Szándéka szerint rövid összefoglalást kívánt adni kora orvosai számára a szülészeti praxis eredményei alapján. Ezekhez személyes véleményét fűzte hozzá, s a száraz, ám érdekes összefüggéseket mutató adtokat így tette elevenné. Soraiból sugárzik a szülő nők, újszülöttek sorsa iránti felelősség. Humánuma, etikai hozzáállása Semmelweis Ignác erkölcsi nagyságához hasonlítható. Könyvében három helyen említi meg Semmelweis Ignác nevét. Először (I.) az Anya halála utáni császármetszés című fejezetben a 113. oldalon, másodszor (II.) a Graviditas extrauterina címűben a 224. oldalon, harmadszor (III.) az Újszülöttek álhaláláról szóló részben, a könyv 245. oldalán. I. Arneth dr. adatai szerint 1789—1849. végéig a bécsi szülőklinikán 193.271 szülés tör-