Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
ADATTÁR / DOCUMENTS - Magyar László András: Friedrich Hoffmann tanulmánya a magyar bor természetéről
bálhat magán. Mert az, aki a kelleténél többet iszik belőlük, méghozzá annyit, hogy lerészegedjék, másnap azt tapasztalja majd, hogy egész teste verítékben fürdik, már ha a bor jófajta és tiszta volt. Mivel ugyanis a test burkán azaz a bőrön át való könnyű levegőcsere és a testben lévő salakanyagok ez úton való kiürítése valamennyi ürítésmód közül a legkedvezőbb, hiszen az egész testet, a vér s a nedvek összességét megtisztítja a salakanyagoktól, mindenki könnyedén megítélheti, miért oly igen egészségesek az izzasztó hatású borok. A szabadabb, a verítékezésig erős légcsere ugyanis az intenzív és meggyorsult véráramlás következménye, s a szív és a vért mozgató szilárd szervek erejét és erőteljes működését bizonyítja, ami az egészség védelme, megőrzése és a betegségokok elhárítása szempontjából igen hasznos. A magyar borok egészséges mivolta továbbá abban is megmutatkozik, hogy szinte semmi sav nincsen bennük, s nem is hagynak savnyomot a felső emésztőtraktusban, ahogy majdnem valamennyi német borfajta teszi, mégpedig olyannyira, hogy annak, akinek rossz a gyomra, gyomorszáj-táji görcsök gyötrik, vagy renyhe az emésztése, német bort egyáltalán nem szabad innia. Az pedig, hogy milyen ártalmas a táplálékból a szervezetben visszamaradt és a vértestekbe került sav, ma már eléggé világos dolog, nincs is orvos, aki vitatná. Ki ne ismerné ugyanis a savaknak azt a tulajdonságát, hogy a gyomor és a belek ideghártyáját kimarják, a tápnedv kivonatát elemésztik, a gyomrot görcsbe rántják, a vért és a többi nedvet tömörré, sűrűvé és rögössé teszik, ízületi gyulladás, reuma, vesekövek gyakori okai lehetnek, a nők esetében pedig, késleltetve az egészséges menstruációt, számtalan ilyenkor előforduló bajra teremtenek alkalmat — mindezeket a bajokat azonban a magyar borok nem idézik elő. Más boroknak, s különösen azoknak, amelyek Németországban teremnek, egyharmada válik gyúlékony szesszé, kétharmad részük meg a lombikban marad: ez igen savas és keserű ízű. Az erjesztett nemes magyar borból viszont majdnem felerésznyi kellemes illatú pálinkát lehet nyerni, s a fele marad csak hátra: ez is alig kesernyés, de édes ízű. A felső-magyarországi nemes, olajos és édes borokból azonban, köztük az ,,Ausbruch ,!-ból, nem nyerhetünk ugyan ennyi gyúlékony szeszt, de a párlaton túl nagy mennyiségű ragacsos és édes massza is készíthető belőlük, ami szárítva és a tűzre vetve gyúlékonynak bizonyul. § XVII. Miután már bemutattuk a magyar bor ezen alkotórészeit és összetevőit, bármelyik tapasztalt orvos könnyedén meg tudná mondani, milyen gyógyhatásai vannak e bornak, milyen szervezetű, korú és alkatú embereknek tesz jót, s milyen betegségek ellenében lehet fölhasználni. Hogy orvosi témánkkal összhangban maradjunk, minderről kissé bővebben és alaposabban kell szólnunk. Korábban említettük már, hogy a magyar borokat is különféleképpen készítik, s hogy minőség tekintetében is különböznek egymástól, világos tehát, hogy hatásuk sem azonos, hanem különböző. Sok magyar bor ugyanis igen testes és édes, s édességét sokáig megtartja. Mások viszont könnyebbek, magasabb szesztartalmúak és kevésbé édesek. Leginkább az újabbfajta borok édesek, s azok, amelyek Felső-Magyarországon termő nemes szőlőből készülnek. Ám mielőtt továbblépnénk, mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, mi az oka annak, hogy a görög, spanyol és olasz, illetve más meleg-éghajlaton termő borok, készüljenek bár a legjobbfajta szőlőből, nem tartják meg túl soká édességüket, hanem azonnal elvesztik, úgyhogy vagy erős ecetté savanyodnak, vay pedig igen magas szesztartalmú borrá forrnak. A magyar borok viszont, különösen azok amelyek Felső-Magyarország hegyaljai városaiból származnak és amelyeket ,,Ausbruch' L nak neveznek, édességüket sokáig megtart-
