Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
ADATTÁR / DOCUMENTS - Magyar László András: Friedrich Hoffmann tanulmánya a magyar bor természetéről
Először is tudnivaló ugyanis, hogy a keleti vagy déli fekvésű magas hegyek nagyobb bortermést hoznak, mint a többi alacsonyabb vagy hegyes vidék, mely inkább nyugatra néz. Az efféle helyeken igen tiszta a légáram, hisz idegen befolyás nem szennyezi, s az ilyen vidékek védettek az északi szél okozta valamennyi bajtól, és mivel kiugró hegyhátaikat élénk napsugárzás éri, melyet a hegyoldalak egymás irányában vernek vissza, a kapott hőt még fokozni is képesek, és sokáig meg tudják tartani. A tiszta, természetes és a nap hevétől megtisztult levegő pedig alaposan belekeveredik és belehatol a szőlőszemek tápnedvébe, finomságot és bizonyosfajta szellemiességet 23 szerez nékik, s igen egészségessé teszi a bort, amely ennek eredményeképpen az emberi testnek még legapróbb emésztéssel és elválasztással kapcsolatos erecskéjén is könnyedén átjut. Ez a borba keveredő megfoghatatlan és légies hatóerő szervezetünk szilárd részeit erővel és életkedvvel árasztja el, úgyhogy vér- és nedvkeringésünket is megkönnyíti. 24 Minél nagyobb mennyiségben található ugyanis ez a rendkívül finom és légies elem a folyadékokban és az italokban, azok annál egészségesebbekké válnak, amit a forrásvizeknél is megfigyelhetünk, leginkább pedig az ásványvizek, savanyúvizek, fürdővizek esetében, melyek gyógyászati hasznukat éppen ettől nyerik, 25 továbbá a sóktól, legnagyobbrészt azonban mégis az étheri-légi principiumtól, amely valamilyen adalékanyag, hő vagy mozgás segítségével az üveg falára tapadó vagy föltörő buboréktömeget hozza létre. Ha nincs meg bennök ez a szellemi princípium, a borok sokkal gyengébbeknek bizonyulnak és egészséges hatásukból is sokat veszítenek. Továbbá a tiszta és szennyezetlen levegő és a napmeleg játssza a legfontosabb szerepet, ezért azután mindaz, ami a kiemelkedőbb és hegyesebb vidékeken terem és hajt ki, finomabb formával és nemesebb hatással ékeskedik, mint azok a növények, amelyeknek lejjebb fekvő, mélyen alanti és sík termőterület jutott osztályrészül. Aki az orvostudományban járatos, jól tudja, hogy a leginkább gyógy-, roboráló- és értágító hatású növények a hegyekben és a magasabban található vidékeken teremnek. Aki pedig a mezőgazdaságban járatos, az avval van tisztában, hogy az itt termő gabonaféléknek lágyabb a gyökere, jobb és nagyobb mennyiségű lisztet adnak, az itteni zab és a takarmány pedig igen alkalmas a jószág táplálására, és igen jó minőségű tej fejlik belőle. § XIII. Úgy vélem, ezen a helyen és ez alkalommal, kissé részletesebben kell kifejtenem azt a fontos tételt, hogy a kiválóbbfajta borok termesztésére azok a hegyes és lejtős vidékek a legalkalmasabbak, ahol a hegy lábánál folyók találhatók. Hiszen ha szemügyre vesszük azoknak a boroknak hazáját, amelyekkel a természet a mi Németországunkat jólelkűen megáldotta, megfigyelhetjük, hogy a legnemesebb borok leginkább a keleti vagy déli fekvésű hegyek vidékén teremnek, ott, ahol a hegy lábánál folyam kanyarog s hogy az ilyen borok, kiváló minőségük Szellemiesség: A Syst.Med. — Physiologia VIII. 16. alapján úgy tűnik, itt szintén arisztotelészi eredetű elméletről van szó: a megtisztult levegő, az aether, mint a nemzés során a sperma, a spiritus hordozójának szerepét játssza a kémiai-biológiai folyamatokban. A szellemiesség kifejezés azonban egyszerűen arra is utalhat, hogy nő a borban az aether-részecskék aránya. Lásd: 21. jegyzet: Ez az akadálytalan keringés Hoffmann szerint az egészség alapja. Hoffmann erről a kérdésről, a fürdő- és gyógyvizek összetételéről és gyógyhatásúk okairól igen sokat, pontosan 14 hosszabb-rövidebb munkát írt. (Opera Omn. V. 131—238.) Érdekes, hogy az ásványvizek gyógyhatását nem ásványtartalmuknak, hanem elsősorban aefher-tartalmuknak tulajdonítja, holott ő maga ásványvíz-vegyelemzést többször is végzett, pl. a karlsbadi illetve a sedlitzi forrásvíz esetében is.
