Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
ADATTÁR / DOCUMENTS - Magyar László András: Friedrich Hoffmann tanulmánya a magyar bor természetéről
badító háborúk óta folyamatosan — sorra jelentek meg azok a „Relatio^k és útleírások, amelyek Magyarország földjét tejjel-mézzel folyó kánaánnak festették le: erős a gyanúnk, hogy ezek mögött is a császári kormányzat ösztönző szándéka állott. E népszerűsítő kiadványok szerzői közt olykor orvosok is akadtak. 30 Talán nem túl merész feltételezés tehát, ha Hoffmann traktátusát is, tekintve tartalmát és hangnemét, e propagandahullám részének tekintjük. A közvetlen reklámozási szándékot ugyan nem feltételezhetjük, s azt sem, hogy Hoffmann valamiféle megbízást kapott volna a traktátus megírására, ám a szerzőre bizonyára hatott korának, az 1720-as évek elejének, Magyarországot némi hátsó szándékkal magasztaló irodalma. 31 A magyar borok hasznáról szóló traktátus genezisének még egy tényezőjére szeretném a figyelmet felhívni. Mint maga Hoffmann írja tanulmányában (XXIII.), egy bizonyos magyar borból készült gyógyszerkeveréket, udvari főorvos korában maga is szerencsével próbált ki Frigyes királyon. Nyilván ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a tárgyról kedvvel írjon, hiszen kedvezőtlen személyes tapasztalat bizonyára eltérítette volna a témától. Összefoglalva az eddigieket: a magyar borok hasznáról szóló Hoffmann-tanulmány megszületésében több tényező is közrejátszhatott. Ezek, véleményünk szerint, fontossági sorrendben a következők: 1. A diététika korabeli fontossága és fejlettsége, Hoffmann kemiátria-ellenes beállítottsága. 2. Raymann németországi munkássága és a magyar borokról írott cikkei. 3. A borról szóló traktátusok nagy száma a korabeli orvosi irodalomban. 4. A Habsburg-kormányzat Magyarország-propagandája. 5. A pozitív személyes tapasztalat. Az előzmények vázolása után a tanulmánnyal kapcsolatos egyéb megjegyzéseket a szöveghez fűzött magyarázatokban találhatja meg az olvasó: így egyrészt az egyes állításokat maga a szöveg illusztrálhatja, másrészt a tanulmány pontos megértése is egyszerűbbé válik. 30 Kaiser, W. : Der Arzt Ernst Brückmann (1697—1753) und seine ungarische Reise von 1724. Comm.Hist.Artis Med. 125—132 (1989-1990), 87—94. 31 Efféle reklámozási szándék a magyar értelmiségnél is tetten érhető. Lásd: Kosáry, D: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980. 160. Az, hogy Magyarország iránt némi érdeklődés ébredt ekkoriban, nem csak a betelepülési lehetőségeknek tulajdonítható, hanem annak a ténynek is, hogy évszázadok óta most első ízben lehetett viszonylagos biztonsággal ellátogatni eme egzotikus országba.
