Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK / ESSAYS - Jeszenszky Sándor: Gondolatok Alexander Béla (1857—1916) plasztikus röntgenképeiről. A röntgen-sugár felfedezésének 100. évfordulójára

formációt sem ad, ha a látott ké­pet nincs mihez viszonyítani. Ezért a szokványos röntgenkép nem ad plasztikus vagy térbeli hatást. Valóságos térbeli röntgenké­pet a térlátás analógiájára, ket­tős felvétellel készíthetünk. Az eljárás hasonlít a sztereoszkópi­kus fényképezéshez, azzal a kü­lönbséggel, hogy ott a fényfor­rás helye rögzített, s a két felvétel helye változik (a gya­korlatban két, egymástól kb. 65 mm-re, azaz a két szem bázistá­volságára elhelyezett kamerá­val) a röntgenfelvételnél viszont a sugárforrás helye változik, a két röntgenfilm pedig ugyanarra a helyre kerül, természetesen egymást követően. így két képet kapunk, amelyeket speciális sztereo-nézőn keresztül szemlélhetünk. A jobb és a bal szemmel együttesen egyetlen térha­tású képet látunk — de ez nem plasztikus röntgenkép, hanem sztereo felvétel. Sztereo röntgenfelvételeket kezdettől fogva készítettek. Magyarországon Pékár Dezső már 1896-ban végzett ilyen kísérleteket. A két felvétel között a röntgencsövet kissé elmozdította. A korabeli primitív eszközökkel azonban nagyon nehéz volt jóminőségű kettős felvételt /. ábra: Sztereo nézőkészülék, röntgenlemezekhez 2. ábra: Hidegkatódos röntgencső két katóddal 3. ábra: Sztereo átvilágítóberendezés két és két fókuszpontú anóddal sztereofelvételhez röntgencsővel és szinkron működésű nézőkészülékkel

Next

/
Thumbnails
Contents