Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

TANULMÁNYOK / ARTICLES - Jobst Ágnes: Ex libris medicinae. Az orvosi hivatás szimbolikája orvosi könyvjegyeken

lálható meg.

34 A sötétben bujkáló halál ellen a fény erejével küzdő orvos számos ex libris témájaként megjelenik, így a neves orvos gyűjtő, Arady Kálmán egyik nyomatán, melyen a középkori viseletbe öltözött orvos mécs világával űzi el azt.

35 Orvos és halál betegért folytatott küzdelmének ex librisen történő ábrázolása Chodowiecki már említett 1793-as rézkarcától származtatható, melyen az orvos antik viseletben, bottal kezében (Aszklépioszként) űzi el a betegágynál settenkedő halált. Ennek nyomán alakul ki az orvosi ex librisek azon típusa, mely betegszobát (modernebb változatban kórtermet) ábrázol, s a betegágy mellett a beteg életéért küzdő (beteget vizsgáló, vagy gyógyszert beadó) orvos, valamint a lepergőben lévő homokórát felmutató, kaszáját készenlétben tartó halál látható. Az orvos gondoskodásával konkrétan vagy képletesen félretolja az ugrásra kész halált, s az kaszáját vállára vetve távozni kényszerül.

36 A konkrét helyszín, a betegszoba idővel elmarad, a téma általánosabb kidolgozást nyer, melyben a haláltól való megmentés mozzanata kerül előtérbe. Ennek megfelelően az orvos izmos, fiatal, az erő hangsúlyozására gyakran mezítelen férfi alakjában jelenik meg, a gyámolításra szorulót gyermek, nő, vagy aggastyán személyesíti meg. A középpontban a beteg (leggyakrabban összeroskadó fiatal nő képében) látható, akit kaszával támadó halál, harapni készülő kígyó fenyeget, s ezt a fenyegetést hárítja el az orvos.

37 A küzdelem drámaiságát akrobatikus kötéltánc képében domborítja ki Hans Jäger-nek századunk elején, ismeretlen metsző által készített könyvjegye, melyen hanyag tartásban, kezében homokórát pergetve tartja a halál a kötél egyik végét, szemben a minden erejét latba vető orvos alakjával. E keskeny kötélen, vállán hat koponyával ügyeskedik az egyensúlyát bármikor elveszíthető beteg.

38 A háromszereplős téma olykor megmentő és megmentett ábrázolására redukálódik. A kétszereplős ábrázolások a beteg fenyegetettségét annak testi állapotában (összeroskadó alak), vagy külső, természeti veszélyforrásban (szakadék, viharos tenger) jelenítik meg. Az orvos felemeli, a szakadékon átsegíti, vagy a vízből kimenti halálra ítélt páciensét.

39 A harmadik szereplő személytelen fenyegetéssé történő átminősülése Gróh Endrének Haranghy Jenő (1894—1951) által finoman megrajzolt ex librisén érhető tetten. A rajz ölében kisdedet 34 Szállási Árpád: „Magyar orvosi ex librisek" Orvosi Hetilap 1991/10. p.544 35 Vízkelety Aradi Kálmán ex librise OSZK Plakáttár 36 Antal Miklós, Igna N., Kovács Endre, Lipner Pál ex librisei OSZK Plakáttár 37 Diós Szilágyi Sámuel, Krón Károly Sándor, Schlotter Dezső, Tabák Péter ex librisei OSZK Plakáttár 38 Frankel, Walter K.: „Moderne Ärzte-exlibris" Medizinische Mitteilungen Firma-Schering 1932/4 p.143 39 Vizkelety dr. Arady Kálmán, Bándy Ferenc, Hajdú Imre, Holik Sándor, dr. Rados ex librisei OSZK Plakáttár 4. ábra. Hajós Károly ex librise tametszet. 1920 k. metsző: Divéky József (1887-1951)