Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

TANULMÁNYOK / ARTICLES - Jobst Ágnes: Ex libris medicinae. Az orvosi hivatás szimbolikája orvosi könyvjegyeken

tartó fiatal férfit ábrázol, aki szabad kezével a körülöttük tekergőző, szenvedést jelképező tüskés indát hárítja el.

40 Az ábrázolások másik csoportján a három szereplő közül a beteg személye marad el. Az orvos és halál küzdelmét bemutató képtípuson többnyire csontvázzal dulakodó fiatal férfit látunk.

41 Az orvos kezében a halál legyőzésének eszközeként gyakran az anatómiakönyvből kialakult vastag fóliáns is látható.

42 A halál, illetve betegség kígyó formájában is megjelenhet, ezért az ábrázolások másik csoportján kígyót legyőző erős, fiatal férfit, konkrétabb esetben munkaruhába (köpenybe vagy műtősruhába) öltözött orvost látunk.

43 Az embert hatalmába kerítő sötét, gonosz hatalmakat, esetünkben a betegséget nemcsak kígyó, de sárkány formájában is megjeleníti a művészi hagyomány. A sárkányölő ősi mondája Szt. Györggyel, a tizennégy segítő szent egyikével fonódott össze, akihez a mérges sárkány legyőzése miatt a démonnak képzelt betegség (német területen elsősorban a lepra) megfélemlítésének reményében fohászkodtak.

44 Tipológiailag adott tehát a betegséggel Szt. György módjára hősiesen megvívó orvos alakja, amit számos ex libris megjelenít.

45 Modernebb feldolgozásokon a szünechdoché-elv alapján a harcosnak pusztán keze jelenik meg. Manninger Vilmosnak Pálffy Erzsébet által 1921-ben rajzolt ex librisén például babérral övezett könyvből kinyúló ököl szorítja markába a halál alakját.

46 A küzdelem eredményessége olykor kétségessé válik: valóban képes az orvos a halál legyőzésére, vagy csak késlelteti annak eljövetelét? Alfred Markowitz német orvosnak Alfred Cossmann által metszett ex librise két kígyót ábrázol: az egyik fejét sikerül összeroppantani, ám a másik máris harapásra tátja száját. A felirat megerősíti a kép mondanivalóját: Lüge, azaz magyarul hazugság.

47 Orvos és halál küzdelmének méltán híres szecessziós ábrázolása Max Klingernek Kuno Waehmer, az orvosi ex librisek nagy szakértője számára 1930-ban készített rézkarca. A halál éppen fáradtan elszenderedik, midőn apró emberke, az orvos közelíti meg hátulról, s bátortalanul lemetszi a szárny alján található evezőtollakat.

48 Az orvos napi gyakorlata során az átlagosnál gyakrabban szembesül az elmúlással. A földi dolgok múlandóságát, értéktelenségét és hiábavalóságát jelölő bibliai eredetű (Préd. 40 Gróh Endre ex librise OSZK Plakáttár 41 Hermányi Sztankay Aba, Merkl Ferenc ex librisei OSZK Plakáttár 42 Hermányi Sztankay Aba, Jósa László ex librisei OSZK Plakáttár 43 Jáki Gyula, Lechoczky Győző ex librisei OSZK Plakáttár 44 Bálint Sándor Ünnepi kalendárium (Budapest, 1977) l.köt. p.302. Szent Györgyöt — a köztudat elsősorban — lovagok védőszentjeként tiszteli. (A Főszerkesztő megjegyzése.) 45 Okolicsányi Kuthy Dezső, Reuter Camillo ex librisei OSZK Plakáttár; Petrikovits László könyvjegye SOMKL/Könyvtár S 396 46 SOMKL Tört. 'dok. 76.363.2 47 Richard Braungart: Neue deutsche Exlibris (München, 1919) p.27 48 Waehmer i.m. p.85 5. ábra. Manninger Vilmos ex librise fametszet, 1921. metsző: Pálffy Erzsébet