Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
TANULMÁNYOK / ARTICLES - Jobst Ágnes: Ex libris medicinae. Az orvosi hivatás szimbolikája orvosi könyvjegyeken
mert és nemesi viseletet annál gyakrabban látjuk viszont orvosi ex libriseken, azaz kialakul a címert illetve portrét tartalmazó ex libris típusa. Az orvosi ex librisek legrégibb ismert darabja a wittenbergi egyetem orvosprofesszora és rektora, Dietrich Block (sz. 1460 k.) nevéhez fűződik. Id. Lucas Cranach 1509 körül, Block rektorrá választása idején készítette számára az orvoslás és gyógyszerészet védőszentjeit, Szt. Kozmát és Szt. Damjánt attribútumaikkal, vizeletes üveggel és patikaedénnyel ábrázoló fametszetét. 16 A 4. század fordulóján élt testvérpár öltözetét megfigyelve azt látjuk, hogy a fejfedő, köpeny és széles prémgallér az 1500-as évek viseletét idézi. Mint heraldikus elem, a címerábrázolás is megjelenik a képen, mégpedig valódi címer hiányában a tulajdonos nevét illusztráló ún. ,,beszélő" címer formájában. 17 Alig fiatalabb a másik két legkorábbi, a tulajdonos portréját ill. mellképét ábrázoló orvosi fametszet. Az egyik 1515-ben, a bécsi orvosi fakultás dékánjává négy ízben is megválasztott Johannes Cuspinianus, eredeti nevén Spitzheimer megrendelésére készült, gazdagon díszített, reneszánsz öltözetű tulajdonosának képmásával. A másik Georg Tannsteter, I. Miksa császár háziorvosa részére 1506-ban készült. A férfiportrét ábrázoló metszet bal felső sarkában csillagos éggömb látható, ami az orvostudomány és asztrológia szoros korabeli kapcsolatára, egyben a tulajdonos kedvtelésére utal. A csillagmotívum megismétlődik a monogram M.G.T. (Magister Georgius Tannsteter) fölött, valamint a címerpajzsban. Metszőjére vonatkozóan megoszlanak a vélemények. Egyes kutatók Hans Baldung Grien, mások Hans Springinklee munkájaként tartják számon. Gyakran előfordul, hogy ugyanazon tulajdonos portrét ill. címert tartalmazó ex librissel is rendelkezik, s ezek egyikét a könyv elejébe, másikát ugyanazon könyv hátuljába ragasztja. E megoldásra legkorábbi példa Georg Hobsinger fürdőorvos két 1539-ből származó fametszete. Az abachi melegvizű — 1532-ben V. Károly császár által is látogatott — gyógyfürdő tulajdonosának egyik könyvjegye energikus, külsejére kevés gondot fordító, 60 év körüli orvos portréját, a másik a vezetéknevére utaló komlót (ném. Hopsen) tartalmazó címerpajzsot tárja elénk. Hasonló megoldást találunk egy másik 16. századi német orvos, Sixtus Kappser két 1560-ból származó fametszetén. A heraldikai elemeket és a tulajdonos arcmását feltüntető ex librisek egészen a 18. századig használatosak. Az utóbbi csoport azért is különösen fontos számunkra, mert segítségükkel nyomon követhetjük elmúlt évszázadok orvosi viseletének változását. A heraldikus indíttatás még ennél is hosszabb időre, gyakorlatilag az 1880-as évekig rányomja bélyegét a műfaj divatjára. A heraldikus elemek visszaszorulása fokozatosan megy végbe. A 16. században még teljes címerábrázolásokkal találkozunk, a 17. században viszont már gyakoribb a pusztán címerpajzsot idéző elrendezés, melynek jellemzője a dupla, növényi ornamentikájú ovális keret. Christian Johann Langé-mk (1655—1701), a lipcsei egyetem professzorának 1690-es rézmetszetén érhető tetten az a mozzanat, amikor a heraldikus elemek egyikét hivatásra utaló szimbólum váltja fel. A kettős keret külső ívét az orvosi mesterségre utaló kígyó alkotja, mely a belső ívet alkotó örökzöldet tartja. A könyvjegy e megoldással túllépett a heraldikus elrendezésen, hiszen a kép szervező elemévé a jelkép vált. A címerpajzsot felváltó kígyó el16 A téma modern parafrázisa Alföldi József könyvjegyén a középkori viseletbe (köpeny, barett) öltözött orvos, aki korunk orvosi eszközeit, sztetoszkópot és mikroszkópot Szt. Kozma pózában tart a kezében OSZK Plakáttár Ex libris-gyűjtemény továbbiakban OSZK Plakáttár 17 A „beszélő" terminus a heraldikában is használatos fogalom. A polgári címerviselés terén fordul elő, s a tulajdonos nevének illusztrálása értendő alatta. Ex librisekre történő alkalmazása a műfaj legismertebb pártolójának, gyűjtőjének és szakértőjének, Leiningen-Westerburgnak nevéhez fűződik. Jelen esetben a címerpajzsban fatönk ném. Block látható.