Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

TANULMÁNYOK / ARTICLES - Jobst Ágnes: Ex libris medicinae. Az orvosi hivatás szimbolikája orvosi könyvjegyeken

lyek legrégebbike éppen egy orvosi ex librisen, az 1515-ös Cuspinianus féle fametszeten olvasható: „Hinc compesce manum, ne sur dicaris ab illa Quae ueri faciem pagina reddit Heri."

10 Ugyanezt megerősíti az ex libris alsó mezejében látható három nőalak melletti felirat: do, accipio, refero. A nyomaték kedvéért az intelmet olykor archaizáló nyelvi formába öltöztetik; tréfás színezetet adnak neki; vagy a bűnt és várható büntetését képpel illusztrálják. Az eltulajdonítások visszaszorítására a 14. sz. közepén még pápai bulla is keletkezett, mely a vétkeseket kiközösítéssel fenyegette: ,,Si quis secus fecerit, libros partemve aliquam abstulerit, extraxerit, depserii, rapseritque, carpserit, corruperit doh malo, ille afidelium communione ejectus maledictus anathemaüs vinculo colligatus esto. A quoquam praeterquam Romano Pontifice ne absolvitor."

11 A VI. Kelemen (Pierre Roger) avignoni pápa (1342. máj. 7.—1352. dec. 6.) nevéhez fűződő bullára két szerzetesi ex libris is hivatkozik: az 1600-as évekből származó Johann G.D. Gottfried és Aegidius Gelen-féle kölni, valamint az 1706-ban keletkezett salzburgi Szí. Péter bencés kolostor-féle könyvjegy.

12 A gyűjtemény együtt tartásának célja fogalmazódik meg Johann Georg Starckmann 1690-es, rézmetszetes ex librisén. A harminc éves háború idején élt német orvos sokat fáradozott, hogy a háború pusztításai által szétdúlt könyvtárát ismét összeállítsa. Törekvését bibliai hivatkozással juttatja kifejezésre, melyet a könnyebbség kedvéért feloldva közlök: könyvtárat létesített, ahová összegyűjtötte a királyok és a próféták könyveit, Dávid írásait és a királyok adományleveleit. Ugyanúgy Júdás is összegyűjtötte a háborúban elkallódott könyveket." (2 Mak. 2, 13—14)

13 A könyveltulajdonítást ostorozó intelmek mellett az ex librisek fontos eleme a jelmondat, mely többnyire a tulajdonos könyvek iránti szeretetét, tudomány iránt érzett tiszteletét fogalmazza meg, annak műveltségét bizonyítandó latin, olykor görög mondások formájában. Ilyen tipikus, többnyire képileg is illusztrált jelmondatok: Fiat lux; Scientia est lux; Inter folia flores; Ars longa vita brevis est. Az általánosság szintjén maradó jelmondatok mellett találkozhatunk konkrétabb, esetünkben az orvosi hivatásra utaló megfogalmazással: Apage mors; Pereat mors; Sanare et sedare; Pflichttreu macht stark. Az ex libris műfaja német földön fejlődött ki, és a könyvnyomtatás feltalálásával párhuzamosan terjedt el. Mintegy 13 fába metszett orvosi ex libris ismert a 16. századból, amelyek mindegyike német orvos számára készült.

14 Az ex libris-metszés első három évszázadának divatját megelőlegezi V. Károly császár azon intézkedése, mely minden tanult orvost aranylánc és nemesi ruha viselésére, címer használatára jogosít fel.

15 Az aranyláncot nem, a cí10 Magyar fordítása körülbelül így hangzik: ,,El a kezekkel, különben mint tolvajt jelöl meg téged e lap, Mely a könyv igaz urát és tulajdonosát mindenkinek megmutatja." Waehmer i.m. p.ll 11 „Bárki, aki másképpen tesz, és (teljes) könyveket vagy egyéb részeket elvesz, kihúz, elemel, ellop, kiszakít vagy aljas szándékkal tönkretesz, a szentáldozástól eltiltassék, megátkoztassék és egyházi átok bilincsébe veressék. Ezen kívül egyetlen római pápa se adhasson neki ezalól feloldozást." 12 Leiningen-Westerburg i.m., p.50 13 Waehmer i.m., p.35 14 — Dietrich Block id. Lucas Cranach által metszett ex librise fametszet 1509 k.; — Johannes Cuspinianus fametszete 1515 k.; — Georg Tannsteter feltehetően Hans Springinklee által készített fametszete 1516.; — Georg Hobsinger két fametszete 1539. ; — Sixtus Kappser két fametszete 1560. ; — Peter Merenda két fametszete 1540., 1548. ; — Matthias Biechner fametszete 1542. ; — Johann Schenck von Grafenberg fametszete 1590. ; — Georg Wirth fametszete 1580 k.; — Anton Schneeberger fametszete 1570 k. 15 Waehmer i.m., pp 28—29