Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
TANULMÁNYOK / ARTICLES - Huszár György: Balogh Károly professzor (1895—1973) életútja és iskolája. Születésének centenáriumára. Magyar és angol nyelven
volt szó, mert a kifejezés valós értelmében iskolát (klinikákat, osztályokat, részlegeket) kellett szerveznie, létrehoznia. Ezt Balogh Károly közvetlen munkatársai, később már tanítványai segítségével is végezte. Munkatársait Balogh Károly szerencsés kézzel választotta, de az is igen kedvező volt számára, hogy kitűnő szakemberek álltak rendelkezésre. Az új, létesítendő, majd létesített fakultásra nem voltak tankönyvei. Balogh Károly kezdeményezésére a hiányt előbb az előadók által írt, sokszorosított jegyzetek — évenként javított, bővített új kiadásban — pótolták. Ezeket követték a nyomtatott tankönyvek, amelyeknek szerzői (szerzője) túlnyomórészt ugyancsak a fogorvostanhallgatók előadói voltak. Néhány év múlva majd minden tárgynak volt tankönyve. Megjegyzendő, hogy e könyveket a gyakorló fogorvosok kézikönyvekként használták és használják ma is. Ezek között volt pl. Balogh Károlynak szerzőtársaival (Skaloud Ferenc, Varga István, Berényi Béla) együtt írt Szájsebészet c. könyve, amely 4 kiadást ért meg és német fordításban is megjelent (53). Mindenképpen említést érdemelnek (felsorolásuk alfabetikus sorrendben) az alábbi tankönyvek: Adler R, Záray E. : Konzerváló fogászat, Boros S. : Fogászati pathologia, Ferenczy K. : Fogászati röntgenológia, Földvári I. : Odontotechnika, Földvári I.—Huszár Gy. : A fogpótlás technológiája, Nagy L.—Rehák R. : Fogszabályozás, Sugár L.: Szájbetegségek, Tóth R: Gyermekfogászat. Az 1955-ben felállított Fogorvosi (Fogorvostudományi) Kar élére mint dékán Balogh Károly került. E tisztet 9 éven át töltötte be (42). O avatta fel 1955. szeptember 9-én a Kar első végzett hallgatóit. Az első 1952-ben meginduló képzésnek 10, az általános karokról átkerült harmadéves hallgatója volt, így vált lehetővé, hogy 1955-ben már néhányan végeztek. Megjegyzendő, hogy az avatottak, a szovjet példát szolgaian követő Rákosi uralom rendelkezése folytán, az okleveles fogorvos címet kapták és csak néhány év múlva jutottak a doktori titulushoz. Az új Kar 4 szakklinikája 1960-ban nyílt meg. A Stomatologiai Klinikából Szájsebészeti Klinika lett és igazgatója Balogh Károly. Az új intézmények vezetői (Molnár László, Varga István, Boros Sándor) Balogh Károly dékáni védő, támogató és irányító szárnyai alatt kezdték meg működésüket. A tankönyv irodalom mellett Balogh Károly munkatársaival több jelentős monográfiát írt. 1962-ben jelent meg Balogh Károly—Molnár László—Schranz Dénes—Huszár György; Gerostomatologie c. mű (18). Varga István (61) szerint a könyv világviszonylatban is az első ilyen tárgyú összefoglaló munka. A tárgykör tudásanyagát átszövi a sok éves kutató munkájuknak, több mint 1500, 60—104 év közötti öreg vizsgálatának eredményei. A német nyelvű szöveg nagy publicitást biztosított a műnek, világszerte jelentek róla ismertetések és még ma is gyakran idézik. Balogh Károly—Lelkes Kornél,,Nyelv" c. műve (19) a könyvet ismertető Kovács György (46) szerint nemcsak úttörő, hanem a stomatologia határait áttörő munka, amely a nyelv és a nyelv elváltozásainak évtizedes tanulmányozása után íródott meg. A nyelvbetegségeket kliniko-patológiai szempontból csoportosították. Balogh Károlynak, Huszár Györgygyei és Sugár Lászlóvá.] írott ,,Afog- és szájbetegségek megelőzése" (20) c. monográfiáját a művet ismertető Béky József (24) hézagpótlónak mondja. Valóban ilyen tárgyú mű addig magyar nyelven nem jelent meg. Balogh Károly „Kísérletes kariesz kutatásaink eredményei" (15) és a „Fogorvosképzésünk és tudományos munkásságunk tíz éve" (16) c. közleményeiben számolt be saját és iskolájának tevékenységéről. E két közlemény nagyon megkönnyíti tudományos arcképének felvázolását és iskolája munkásságának számbavételét. Balogh Károly kariesz kutatásait jórészt a Stomatologiai Klinika biokémiai laboratóriumában végezte Petrucz Katalin vegyésszel.
