Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

TANULMÁNYOK / ARTICLES - Huszár György: Balogh Károly professzor (1895—1973) életútja és iskolája. Születésének centenáriumára. Magyar és angol nyelven

befejezése utáni időkig díjtalan (fizetéstelen) volt. Egy évig dolgozott a Kórbonctani Intézetben. Az itt eltöltött időt igen hasznosnak értékelte és gyakran hangoztatta, hogy ő és azok a munkatársai, akik a klinikára kerülésük előtt különböző elméleti intézetekben dolgoztak, az ott szerzett ismereteket későbbi munkájukban jól felhasználhatták. Miért lett fogorvos? Sebésznek készült és kilátásba helyezték számára, hogy a Baross utcai Sebészeti Klinikára kerül, azonban az állást egy magas protekcióval rendelkező orvos kapta meg. Közben a Stomatologiai Klinika megbízott igazgatója, Szabó József magántanár megkérte Buday professzort, hogy ajánljon neki egy patológiai előképzettségű fiatal orvost, így került Balogh Károly, Buday tanácsára és ajánlásával 1921 szeptemberében a budapesti Stomatologiai Klinika kötelékébe, mint díjtalan gyakornok. A Klinikát 1919 tavasza óta megbízás alapján vezető Szabó József magántanárt csak 1921 év végén, hosszabb huzavona után nevezték ki egyetemi tanárnak (34). Szabó József tanszékvezető professzori és Balogh Károly Fogászati Klinikai pályafutása sajátságos módon közel egyidőben kezdődött. Milyen volt akkor e klinika? Megnyitásakor 1908-ban korszerűen berendezett intézmény (51) az első világháború alatt átállt a sebesültek-sérültek ellátására és ennek kapcsán a fogászati kezelőhelységeket jó részt kórtermekké alakították át (40). A háború után az épület visszarendezése lassan és nehezen ment végbe. A szemtanú, Kende János úgy jellemezte a klinikát, hogy az 1919-ben ,,sötét, elhanyagolt, üres épület" volt (45). Balogh Károly pályakezdésének idején nemcsak a Klinika berendezése-felszerelése, hanem a tanszemélyzete is felújításra szorult. Az egykori Ar&ó'vy-Klinika orvosaiból csak kevesen maradtak a helyükön, vagy kerültek vissza. így 1919-ben Szabóval együtt visszakerült az ArkövyKlinikáról személyi okokból távozott Salamon Henrik magántanár, későbbi c.rk. tanár (33). Ugyancsak 1919-ben kerül a klinikára Moreili Gusztáv mint az akkor létesített ,,szájosztály" (ma szájbeteg osztály) vezetője (35). Jelentős támasza volt Szabónak Simon Béla későbbi c. egyetemi tanár, aki 1922-től I.tanársegéd (az akkori egyetemi hierarchia szerint az I.tanársegéd az igazgató helyettese). Szabó 1921-ben Balogh-gal együtt számos, később jelentős pályát befutó fiatal orvost vett fel klinikájára. Közöttük volt Varga István és OraveczPál, későbbi budapesti, ill. pécsi professzor, Horváth Lajos és Fodor György István, későbbi magántanárok. Balogh Károly másfél évtizeden át dolgozott Szabó József klinikáján. Ez idő alatt végig járta a klinika ranglétra lépcsőfokait. Mint gyakornok, 5 éven át ún. bentlakó orvos volt. Ez állandó ügyeletes szolgálatot jelentett, ha néhány órára eltávozott a Klinikáról, akkor meg kellett hagyni tartózkodási helyét, hogy szükség esetén elérhető legyen, viszont díjtalan lakáshoz és egyéb kedvezményekhez jutott. Berendezte és vezette a Klinika szövettani laboratóriumát is. 1925-ben c. tanársegéd lesz, az ambulancia és a fog- és szájsebészeti osztály vezetője; kiköltözik a Klinikáról és magángyakorlatot kezd. 1927-ben nevezik ki fizetéses tanársegédnek, ez évben megnősül. 1932-ben adjunktus lesz. O volt a Stomatologiai Klinika fennállása alatt az első egyetemi adjunktus. Klinikai pályafutásnak alapvető feltétele a rendszeres tudományos munka és ennek publikálása. Balogh Károly ennek tudatában a klinikára kerülése után hamarosan megkezdte a tudományos munkát. 1924—1935 között 27 közleménye jelent meg; tárgyaik többsége fog- és szájsebészeti vonatkozású. Első jelentős sikere 1924-ben volt, amikor elnyerte a Biliing díját az Epulis pathogenesise c. munkájával (2). Az epulis név helyett, amely csak a daganat lokalizációja utal, a paradentoma elnevezést ajánlja, mert az rámutat arra, hogy az a paradentium daganata. Szívesen tervezett és legyártatott fogorvosi-sebészeti eszközöket (3,4,5). A nagysebészetben használatos