Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - STUDIES, LECTURES - Szende Béla: A magyar pathológia egyetemi oktatói, Arányitól napjainkig
lett. Ugyanezen egyetem Kórbonctani és Kórszövettani Tanszékének vezetője 1963-tól Lapis Károly, 1968 és 1985 között Juhász Jenő volt. 1945-től újra alakult a budapesti II. Kórbonctani Intézet, Zalka Ödön vezetésével. Az ő utóda lett 1952-ben Haranghy László, aki 1941 és 1945 között Kolozsvárott volt pathologus professzor. Haranghy a magyar gerontológiai kutatások megalapozója volt. Tanítványa, a szintén pathologus Beregi Edit 1993-ig vezette a SOTE Gerontológiai Intézetét. Budapesten az I. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézet vezetője 1946-tól Baló József lett, aki korábban a központi idegrendszer betegségeinek vizsgálatával (Baló-féle betegség) és a vírusok által okozott betegségek pathologiájával foglalkozott. Később figyelme az arteriosclerosis felé fordult; feleségével, a biokémikus Banga Ilonával közösen felfedezte az elastase enzimet. Intézetében tovább folytatódott a kísérletes daganatkutatás is, melynek legfontosabb eredménye a hydrazin származékok daganatkeltő hatásának felismerése volt. Szegeden Korpássy után Ormos Jenő, a kiváló oktató és vesekutató lett a Kórbonctani Intézet vezetője, 1993-ban történt nyugalomba vonulásáig. Pécsett Kelényi Gábor követte Romhányi Györgyöt, Debrecenben Gomba Szabolcs Endes Pongrácot. A pécsi iskola előbb Romhányi révén a polarizációs optikai vizsgálatok terén alkotott maradandót, Kelényi pedig a lymphomák pathologiájának elismert szakembere és mint ilyen, országos lymphoma centrumot alapított. Debrecenben a vesepathologia állt előtérben (Endes és Gomba), de itt alakult ki a morphologiai diagnosztika egyik hazai fellegvára. Haranghyt 1968-ban Jellinek Harry követte a budapesti II. Pathologiai Intézet élén. Az ő munkacsoportja világszintre emelte az ott folyó arteriosclerosis kutatást. Jellinek tudománypolitikai tevékenysége (Magyar Pathologusok Társasága, Országos Pathologiai Intézet, Pathologus Szakmai Kollégium stb.) is jelentős. Baló József utóda 1968-tól az I. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben Lapis Károly lett. Ö a kísérletes daganatkutatás, ezen belül a carcinogenesis, a daganat-chemoterapia, a metastasis képződés mechanizmusának kutatása területén, továbbá a krónikus májbetegségek pathologiájának kutatása területén vezetett nemzetközi szinten is elismert kutatásokat. Intézetvezetői munkássága idején az Intézet műszerezettsége jelentősen fejlődött. 1993-ban Lapis, Jellinek, Ormos és Kelényi professzorok az intézetvezetéstől visszavonultak. A jelenlegi tanszékvezetők: SOTE I. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézete: Dr. Szende Béla, SOTE II. Pathologiai Intézet: Dr. Kádár Anna, Debreceni OLE Pathologiai Intézet: Dr. Mikó Tivadar, Pécsi GTE Pathologiai Intézet: Dr. Pajor László, Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Pathologiai Intézet: Dr. Kendrey Gábor, HIETE Onkopathologiai Tanszék: Dr. Bodó Miklós. Határainkon túl 1945-től Marosvásárhelyen van részlegesen magyar nyelvű orvosképzés. Itt a pathologia oktatását előbb Haranghy, majd Gyergyai végezte, utóda Jung János. Az egyetemi pathologiai intézeteken kívül sorra létesültek a nagyobb, majd kisebb kórházakban, továbbá az országos intézetekben pathologiai osztályok. Jelenleg több mint 70 osztály működik az ország területén, részben megyei, részben városi, részben budapesti kórházakban és intézetekben. BÉLA SZENDE, M. D. director Ist Institute of Pathology and Cancer Research Üllői út 25. Budapest H-1085 HUNGARY