Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - STUDIES, LECTURES - Szende Béla: A magyar pathológia egyetemi oktatói, Arányitól napjainkig

Genersich rövid ideig a Mária u. 40. sz. alatt levő, ideiglenes kórbonctani intézetté alakított régi lakóházban dolgozott, de hamarosan sor került az Egyetem új Anatómiai Intézetének átadására, minek következtében felszabadult a belső klinikai telepen az 1875—1877 között épült anatómiai épület. Ez az épület lett a kórbonctani intézetek új otthona, ugyanis 1895-ben hivatalosan is megalakult a II. sz. Kórbonctani Intézet is. Ennek az Intézetnek gyökerei a kórszövettani tanszék 1870-ben, Scheuthauer Gusztáv által történt betöltésére vezethetők vissza. Formálisan a kórszövettani tanszék 1874-ben beolvadt a kórbonctani intézetbe, majd 1884 és 1888 között Babes Viktor személyéhez kötve újra éledt, ekkor helyileg a Stefánia Gyermekkórház prosecturáján, ahol Babes egyben főorvos volt.

10 Babes Viktor a bukaresti egyetem meghívására az ottani kórtani és bakteriológiai intézet vezetését vette át, a budapesti kórszövettani intézet ideiglenes felügyelője pedig Hőgyes Endre lett. 1890-től Pertik Ottót nevezték ki a kórszövettan nyilvános rendkívüli tanárává, aki egyben Scheuthauer helyettese és az István Kórház prosectora is volt: 1895-ben egy időben nevezték ki Genersich Antalt a I. sz. Kórbonctani Intézet és Pertik Ottót a II. sz. Kórbonctani Intézet élére. A régi anatómiai épületbe történő átköltözés előtt a II. Kórbonctani Intézet a Baross u. 40. sz. alatti házban kapott ideiglenes elhelyezést. Később az újonnan birtokba vett anatómiai épület (ma I. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézet) földszintjét és első emeletét az I. sz., második emeletét a II. sz. Kórbonctani Intézet foglalta el azzal, hogy a földszinti tanterem az I., az első emeleti, boncteremnek is használt tanterem a II. intézet használatába került. Mind Genersich, mind Pertik kiváló oktatói és iskolateremtő munkásságot fejtett ki. Érdemes felsorolni Pertik intézetének orvosait 1895-ben: Kelen Béla, Krompecher Ödön, Winternitz Arnold. Mindkét tanszékvezetőre jellemző az igen alapos külföldi képzés. Genersich külföldi tanítómesterei között szerepel Rokitansky, Recklinghausen, Ludwig és Virchow. Pertik Ottó Waldeyer, Recklinghausen, Pasteur és Koch mellett tanult pathologiát és mikrobiológiát. Genersich tanítványai közül Buday Kálmán (1863—1937), Pertik iskolájából Krompecher Ödön emelkedett ki. Buday előbb a Kolozsvári Egyetemen követte Genersichet a tanszéken, majd 1913-ban Budapesten. Vele egy időben lett Krompecher Ödön (1870—1926) a II. Kórbonctani Intézet igazgatója. Krompecher onkopathologiai munkássága közismert és világszerte ő az a magyar pathologus, akinek nevét, a róla elnevezett basalsejtes carcinomával kapcsolatosan, ismerik. Kevesen tudják azonban, hogy a retinal anläge tumor első leírása is az ő nevéhez fűződik.

11 Buday a fertőző betegségek, így a tuberculosis nagy szakértője volt. Tankönyve hosszú időn át szolgálta az orvostanhallgatók oktatását. Intézetében olyan kiválóságok dolgoztak, mint Johan Béla, az OKI későbbi igazgatója Baló József, Entz Béla, Borsos-Nachtnebel és tanszéki utóda, Balogh Ernő. Krompecher Ödön sajnálatosan korai halála (1926) után a II. Kórbonctani intézetet Balogh Ernő (1890—1964) vezette, majd 1932-től Balogh Ernő vezetésével csak egy kórbonctani intézet működött, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Időközben a Kolozsvári Egyetem magyar tanárai és diákjai Szegedre menekültek, ahol új egyetem alakult. Hasonlóan új egyetem létesült Pécsett, a pozsonyi Erzsébet Királyné Egyetem jogutódaként. A debreceni Egyetemet még az első világháború idején alapították, de működését csak a 20-as években kezdte meg. Szegeden Veszprémi Dezső (1871—1924), Balogh Ernő, Baló József, Pécsett Entz Béla (1877—1959), Debrecenben Orsós Ferenc (1879—1962) és BorsosNachtnebel Ödön volt a kórbonctan kiemelkedő tanára. A budapesti Kórbonctani Intézetben 1934-ben Putnoky Gyula vezetésével Kísérleti Rákkutató Részleg alakult, és az Intézet nevébe is bekerült a Kísérleti Rákkutató jelző. Ebből az intézetből került ki Romhányi György, és a későbbi pécsi pathologus professzor, Endes Pongrác, aki Debrecenben lett később tanszékvezető. Szegeden 1945-ben Korpássy Béla követte Baló Józsefet, Debrecenben ugyanekkor az Entz-tanítvány Kellner Béla kapott tanszéket. Ö 1954-ben Budapesten az Onkopathologiai Intézet igazgatója, majd az Orvostovábbképző Intézet (később Egyetem) onkopathologiai tanszékének vezetője 10 Antall, J.: ,,

Babes Viktor és a pesti orvosi iskola." Modell és valóság, Athaeneum, (Budapest, 1994) pp. 438—449. 11 Krompecher, O.: cit. Hoggins, G. W., Grundy, M. C. ,,Melanotic neuroectodermal tumors of infancy. Report of a case" Oral Surg. 34, 40 (1975)