Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

10. Varázsol. A bábaboszorkány a „tudomány" elsajátítása után épp úgy varázsol, mint a többi boszorkány. Megjósolja a születendő gyermek jövőjét.

94 A jóslásaihoz és varázslataihoz a következő tárgyakat használta föl: Luca-széket, frászkarikát, rontó képmást, lópatkót, vödröt, tükröt, halottak: testrészeit, ruhadarabjait és tárgyait; továbbá amuletteket, láncocskát, ágak elégetett porából készült karikácskát, offereket stb.

95 Egy 1693-as boszorkányper például ,,ódó-kötő varázsló boszorkány"t említ.

96 Makkai László írta, hogy Kecskeméti Elekes János Sárospatakon 1609—1614 között Dániel könyvét magyarázó beszédeiben többek között így fogalmazott: ,,[...] az mágia semmi egyéb, hanem az öldökölő ördöngös férfiaknak, babonás bábáknak az ő ördögi csalárd mestersége, mellyel elhitetnek egyebeket, úgy mint kik ördögnek adták magokat!''

91 1744-ben Szlavacskova Anna bábaboszorkány pőrében Horváth Örzse tanú ezt mondotta: ,,[...] midőn pedigh második Esztendőben Sz[ent] Iván nap tájban a Fatens második terhé\>el bajlódott volna, hivatta bábának Zelyonét, de nem jött, és addigh nem szülhetet, utollyára el jővén sok hiressére, és küldözéssére [...] bejövén a szobában nem hogy a Fatenshez ment volna, hanem a kemenczét megh kapván két kezével azonnal megh szülte a gyermekét!'

98 1746-ban Fődi Istvánné sámsoni bába pőrében azt beszélték a tanúk, hogy Fődiné akasztott ember kötelével azt varázsolta, hogy a vevők a bormérőhöz menjenek. Azután 9 halott sírhantjáról földet hozatott és a megidézte vádlottnak ezt kellett széthintenie a törvény házában, hogy ne tudják elítélni. Egy nőnek olyan szert adott, amitől mindig szép piros volt az orcája. A bábaboszorkány varázslásával a saját férjét úgy hatalmában tartotta, hogy az nem tudta elhagyni. A beteget kilencszer kellett megfüröszteni, nádpibe (valószínű, hogy nád pihéjébe), ezután a fekvő hasára macska mászott, amitől recsegettropogott a beteg belseje, majd a macska megdöglött.

99 Eső ellen is varázsoltak. 1714-ben Herczegh Istvánné Lengyel Katalin bába pőrében Takács Judit tanú azt vallotta, hogy a bába veje búsult a sok eső miatt, amely a kertjét károsította. Erre a bába ezt mondotta neki: ,,[...] el mégy en az Temetőre, fel vészen egy darabb követ, fel köti az füstre mind addigh Essö nem lészen migh azon követ helyre nem tészen!'

100 Mesterei voltak a forgószél támasztásának. Pócs Éva írta: ,,Egy 1755-ös gyulai per boszorkányáról, Jancsóné bábaasszonyról azt vallják, hogy ő indította meg a forgószélet?' Az eredeti pörrészletet Schram Ferenctől idézzük: ,,[...] Jancsóné pedig mivel bába asszony füveket szedvén hozzánk okádott s az indította azon nagy szelet. Miért indította azon forgó szelet? Azért hogy véle edgyütt által mennénk az Fekete Körösön [...]"

101 Jancsónénak egyébként a varázsláshoz „némely ördögi eszköz", így pl. kenőcs is volt a házánál. A család szaporodása ellen szintén tudtak varázsolni. 1728-ban, Pest megyében folytatták Koldus Molnár Ilona pőrét. Ebben a következő olvasható: , ,Fej ér fonalon czinnet kötett s az kútba vetvén, azzal cselekedte meg, hogy gyermek ne legyen."

102 11. Szerelmi varázslást végez. Ebben a tevékenységben gyakran már a károkozás, az oldás és kötés határozott jegyei is fölismernetők. Gondoljunk arra, hogy valakit akarata ellenére kötnek hozzá egy másik emberhez. Dömötör Tekla 94 Dömötör, 1981, p. 128 95 Dömötör, 1991, pp. 166—167 96 Komáromy, 1910, A CXXXIV. pör: 161. 97 Makkai, 1983, p. 110 98 Schram, 1983, A 193. pör. 1: 467. 99 Schram, 1983, A 47. pör. 1: 126—127. 100 Schram, 1983, A 349. pör. 2: 458. 101 Pócs, 1986, p. 206; Schram F, 1982, A 475. pör. 3: 139. 102 Komáromy, 1910, A CCCXLV. pör: 411.