Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

2. Cédulás bába. Mivel „tanult" és munkája megkezdése előtt esküt tett, ő is „hiteles", „hites" és „Eskütt Bába" volt. 3. A német és a zsidó bába nyilvánvalóan származás szerinti meghatározás volt, de mindenféleképpen a „tanult" csoportba tartozott, ennek megfelelően okleveles, hiteles vagy cédulás bába is lehetett. Innen van, hogy a pörökben ezek a fogalmak gyakran keverednek és nehéz bennük eligazodni. 4. A parasztbábát egyszerűen csak bábának említették, egy helyen ,,Bábasegédnek". Nyilvánvaló, hogy a tanult bábának segítkezett. Más kérdés, hogy a parasztbába mellett a betanuló „gyakornok" nő is mindaddig lehetett bábasegéd, amíg munkáját önállóan el nem látta. A parasztbábák közül való volt a „kenőbába" is, aki rendszeres kenéssel a terhes nőt készítette föl a szülésre, illetve a szült vagy vetélt asszonyok kenésével igyekezett azok eredeti testi állapotát, egészségét visszaadni. Ezt a feladatot a segédbábák is gyakorolták, de ez a cím kuruzsló öregasszonyoknak is kijárt, ha kenést végeztek, függetlenül attól, hogy más „bábatevékenységet" nem gyakoroltak. Dr. Seregély György Temesváryra hivatkozva ezt írta: ,,[...] a parasztbába megfordítja a méhet, elfordítja a méhszájat."

40 A továbbiakban így fogalmazott: „Változatlanul kísértett a parasztbábák kegyetlen, barbár tevékenysége: »Legveszedelmesebb e téren a bábák söpredéke lehet, akik úgy látszik, mechanikus úton a has forcirozott massálásával iparkodnak elérni az abortust.«"

41 Szeremlei kritikája is Temesváryt erősíti: ,,(...] a kisdedek ápolása helytelen és rossz volt, mert a halottaknak több mint fele része közülük került ki."

42 A vizsgált terület földrajzi központjában álló legnagyobb mezőváros: Hódmezővásárhely bábaellátását hézagosan ugyan, de sikerült hiteles levéltári dokumentumok alapján föltárni. Ezeket — ahol külön nem jeleztük — az átnézett szexuális bűnpörök csatolt orvosi, szülésznői jelentéseiből, látleleteiből nyertük, illetve hivatalos összeírásokból és a hirdetőkönyvekből. 1736-ban Ábrahám Erzsébet neve szerepelt. Schram Ferenc boszorkánypör gyűjteményében, a 90. pörben (1: 262—265) nem vádlottként, tehát nem boszorkány szerepben találkozunk „Sós Bába Asszony" nevével (263.). Valószínűsíthető dátum: 1740 lehet. (A pör év nélkül közölve.) 1756-ban Budai Anna, Szúcsné és Czombos bábák voltak szolgálatban. 1762-ben Takács Andrásné Karsay Anna. 1765(?)—1780 között Korsós Ferenczné, Varga Jánosné Kovács Erzsébet és Sugárné működtek. 1769-ben Fejér Mátyásné Asztalos Ilona és Banga Gergelyné Dio Szegi Éva hites bábák éltek itt. Az 1784-es összeírás szerint

43 Vásárhelyen dolgozott: „Eleonóra Schutnajerin, Szenti Catharina" mindszenti illetőségű, továbbá „Berky Elisabeth, Komlossy Elisabeth, Paksi Anna, Simon Elisabeth, Varga Catharina, Korsos Helena, Sóós Elisabeth", azaz 9 fő. Ugyanakkor Szentesen 7, Csongrádon 2, Mindszenten 2, Szegváron 2, míg Horgoson, Algyőn, Tápén és Kisteleken l-l fő. Vásárhelyen 1796-ban Lukáts Jánosné dolgozott. 1801-ben Baumgartner Éva. 1802-ben Tóth Jutka és Baza Ersok. (Utóbbi a város „Eskütt Bábája.") 1809-ben így hirdettek: ,,A Tekint[e]tes Nemes V\árme]gye tanúit újj Bába Asszonya már meg érkezett és lakik az Ispotály Házba a Görög Templom mellett, amelly Házak[na]k szüksége lészen reá, ottan keressék."

44 1818-ban Spiegelsperger Antonia, a „Vármegye Bábája". Szentesen volt a székhelye, de Vásárhelyt is ellátta. 1822-ben Csiki Péterné. 1829-ben Lebenstain Borbála szintén a vármegye bábája volt. Szeremlei azt írta, hogy ,,/. ..Ja vármegye rendeléséből, a város 19 bábának 6—6 /[o]r[in]r fizetést adott s ezenkívül minden szüléstói 1 /To]r[in]r 30 &r[ajcár]f határozott."

45 1834-ből két hirdetés jelzi tanult bába érkezését Vásárhelyre. Az első: „Fisser Rozália hites Bába, aki a ' szülő asszonyok közül szorgalmatos fáradozásait, 's közölhető'segítségét ajánlja, lakik a' Loger 40 Seregély, 1976. p. 61 41 Seregély, 1976, p. 62 42 Szeremlei, 1911. 4: k. p. 144 43 CsML. SzF. Megyei közgyűlési iratok 42. cs. 1785. jan. 25. 60. sz. 44 CsML. HF. Hódmezővásárhely város irataiból. 1001. fond: ,,C" állag. Hirdetőkönyv: d.5. „Publ: Pro 20^ Aug. 809." 45 Szeremlei, 1911, 4: k. p. 148