Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

Kis uttzában Motsári Mihály Hazafelében Varga Sámuel Házával általellenben."

46 A második: ,,Csasznek Therezia Hites Bába lakik 7ö6[ánban]: Aqemels Lázár Jósefhénál Olasz Mihály szomszédtságában — szorgalmatos s minden ki telhető fáradozásait, minden Gyermek ágyas Aszszony körül ajánlja — '

41 • 1842-ben Vörös (máshol Veres) Mihályné volt a vármegye bábája és őt ,,német Bába"nak említették. Segédje volt Kotzka Boris. Mellettük szolgált egy „Bába" is, akit „öreges paraszt asszony bába'

1 nak írtak. Vásárhelyen ekkor volt egy „Zsidó Bába" is. Rajtuk kívül itt működött még „Halászná Bába", aki ,,[...] a Kenő asszony" volt. Vagyis, kenő-bábaasszony. A szentesi születésű, református Dobosy Mihályné oklevele a „Pesti Kfirályi] Egyetemitől 1837-ből kelteződött. „Megyei Bába" volt 1846-tól és „évente 112 f. pp. kap." Adler Ignátz kerületi főorvos 1849. dec. 31-én jelentette, hogy Dobosy né 4 éve él Vásárhelyen.

48 A bábatevékenység szinte megfoghatatlan. Mai szemlélettel nézve, mindent végeztek, ami nem rájuk tartozott és amit nem kellett volna csinálnia egy egészségügyi dolgozónak! Tárkány Szűcs Ernő szerint, a következők voltak a bába feladatai: keresztelési tevékenység, névadás, mágikus tevékenységek, szülés levezetése, megelőző terhes tanácsadás, az anya ápolása, a gyermekágyas gondozása, megbetegedés esetén betegellátás és gondozás, gyógyítás, a keresztelő előkészítése, az anya elkísérése az avatásra.

49 Deáky Zita kéziratban levő dolgozataiban így részletez: ,,[...] jelzésszerűen vegyük számba azokat a tevékenységeket és a közösség által elvárt, esetleg kikényszerített feladatokat, amelyek koronként és tájegységenként változóan ugyan, de általánosíthatófak] az egész magyar nyelvterületre: terhesgondozás, szülési, gyermekágyi, csecsemőgondozási munkák, orvosszakértői vizsgálatok, himlőoltás, járványszemlék, halottkémi szolgálat, halottmosás, dajkavizsgálat, kenés, piócázás, érvágás, csecsemő csonkítása, esetleg megölése, fidlyukasztás, zsidó gyermekek körülmetélése, jóslás, gyógyítás, óvszerek készítése, magzatelhajtás, szexuális és egyéb nemiséggel kapcsolatos problémákban tanácsadás, keresztelői ünnepek előkészítése, levezetése, avatás és megesett lányok fölkontyolása stb." Megjegyzi még, hogy a tanult bábák szemlélete sem változott meg gyökeresen, hiszen amikor a tanfolyam végén visszatértek eredeti környezetükbe ,,[...] továbbra is füstöltek agot(?) főztek és váltott gyermeket cseréltek, ólmot öntöttek és szorgalmasan készítették a szenes vizet stb." Többnyire az történt a tanult bábával is, hogy ,,[...] egy idő után engedve a nyomásnak és a nyomornak, munkáját a kuruzslóbábák szintjére szorította vissza."

50 Az általunk vizsgált feudalizmus kori bünpörökben, a gyűjteményünkben szereplő, illetve oda föl nem vett pörök alapján, a következőképp összegezhetjük a bába tevékenységét a Dél-Alfóldön. 46 CsML. HF. Hódmezővásárhely város irataiból. 1001. fond: „C" állag. Hirdetőkönyv: d.7. „Junius 8

kán 834." 47 CsML. HF. Hódmezővásárhely város irataiból. 1001. fond: „C" átlag. Hirdetőkönyv: d.7. „21

lk Septemb. 834." 48 CsML. SzF. IV. B. 151. 520. 1850. Jan. 30-dn. „Tábla melly az Orvosi Személyzet állapotját adja elő 1849* évre." 49 Tárkány Szűcs, 1981, p. 125—126 50 Deáky Zita: ,,A bába szerepe egy székely faluközösségben." (17—1. OT.) ,,A bábák interetnikus közvetítő szerepe és kapcsolatai." (17—2. OT.) ,,» Szemeivájsz volt tani tónk« — egy kunmadarast bába működése a XIX. század második felében'' (17—3. OT.) (Kéziratok, amelyeket másolatban a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Orvosi Könyvtára őriz a címek után megadott leltári számokon.)