Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)
ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)
Arra vonatkozóan, hogy Magyarországon a bábák nemcsak boszorkányok, de kurvák is voltak és ezek miatt alakult ki különös megítélésük — a boszorkány pedig általában mind kurva —, szintén a boszorkánypörök adnak példákat. A Komáromy-féle pörgyűjteményben Kolozsvárról, 1568-ból származott ez a pörrészlet: „E boszorkány, baszó bestye híres kurva, leány korában is egy boszorkány, baszó híres kurva vala" 23 Az 1584-es, szintén kolozsvári pörben Szeles Miklósné ügyében hangzott el: ,, Neste boszorkány kurva, nám eléggé trombitáltattad immár tehenemet, erezd haza boszorkány kurva.'' 24 Továbbá, 1693-ból „boszorkány kurvákat" említenek. 25 1723-ból ,,Hangyás Jánosné ördög is, boszorkány is, kurva is," 26 1724-ből a nőt „boszorkány kurvának mondották három ízben". 21 Végül, 1727-ből ,,/...] azon két asszonyok egymásnak kiáltották volna, hogy kurva, boszorkány vagy"; ,,[...] lélek kurva boszorkány'' 28 Vagyis, a megítélésük tovább bővült az ördög és a lélek-kurva minősítéssel. A Schram-féle pörgyűjteményben szerepel Fődi Istvánné sámsoni bába pöre 1746-ból. Idézet a jegyzőkönyvből: ,,[...] hallotta az Tanú Fődi Istvántul hogy mondotta az Feleségének: hogy nyilván Kurva és boszorkány'' 29 Makkai László fogalmazásában : ,,[...] néhányszor összekapcsolódik a boszorkányság a kerítéssel és a házasságtöréssel, nyilván abból a meggondolásból, hogy a paráznaságot boszorkány kotyvasztotta bájital idézi elő'' 30 Szendrey Ákos írta a boszorkányok társadalmi helyzetéről, hogy „Sokan közülük azonban kerítéssel, kurva Ikodással foglalkoztak, parázna életet éltek'' 31 Máshol megjegyezte, hogy , ,Szűcs Sándor feljegyzése szerint a magyar ember szótárában kurva és boszorkány ma is csaknem teljesen azonos fogalmat jelöl'' 32 A bábamesterség a 20. század közepéig vidéken alig változott. Egy-egy szülésznőt eldugott falvakban, tanyákon a boszorkányság vádja még ekkor is körüllengett, és bizony elképzelhető, hogy kettős világ élhetett bennük. Egyik volt a kornak megfelelő, tanult szülészeti ismeret, másik pedig a működési területükön évszázadok óta gyakorolt empirikus tudás elsajátítása és alkalmazása, amelyben mágikus elemek és népi kuruzslás szép számmal föllelhető volt. A bábák már a 18. század első felében szakhatósági fénycsóvába kerültek, de ez eleinte egy olajmécses pislákoló világánál is haloványabb volt, és ellenőrzésük nem is mindig az egészség, a testi élet megóvására irányult. 1731-ben a helytartótanács utasította az ország összes bábáját, hogy szükségben, vészhelyzetben a nem-katolikus újszülötteket is kereszteljék meg.13 Elképzelhető, hogy például az óhitű görögök vagy a zsidó szülők mennyire megalázó, durva és jogtalan beavatkozásnak érezték ezt. II. József 8059. 1787., akkor liberális rendelete már így intézkedett: „Őfelsége a császár, folyó év június 19-én kelt, 8587-es számú rendeletében elhatározta, hogy e naptól kezdve ezer arany pénzbüntetés vagy félévi szabadságvesztés terhe alatt egyetlen szülész, borbély vagy bába sem merészeljen megkeresztelni egyetlen zsidó gyermeket sem, sem veszély esetén, sem veszély ürügyeként való felhozásával, mivel a gyermekek szüleiké és csak ők rendelkezhetnek afelől, hogy meg akarják-e keresztelni gyermekeiket vagy sem. E határozat erejével megparancsoljuk a vármegyék tisztjeinek, ugyanakkor mindenkinek tudomására hozzuk a következőket: gondoskodni kell arról, hogy a zsidó asszonyok is megtanulhassák a bábames23 Komáromy, 1910, A VI. pör: 13. 24 Komáromy, 1910, A XX. pör: 62. 25 Komáromy, 1910, A CXXXIV. pör: 159. 26 Komáromy, 1910, A CCCXXIII. pör: 316. 27 Komáromy, 1910, A CCCXXVIII. pör: 337. 28 Komáromy, 1910, A CCCXL. pör: 387. és 391. 29 Schram, 1983, A 47. pör. 1: 127. 30 Makkai, 1983, p. 110 31 Szendrey, 1986, p. 129 32 Szendrey, 1986, p. 133 33 Magyary-Kossa, 1940. 4. kötet p. 84
