Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

ADATTÁR PARÁZNÁK III. A BÁBÁK* SZENTI TIBOR A boszorkányokkal, paráznákkal és kurvákkal foglalkozó fejezetben érintettük velük a bába kapcsolatát. Már a névadás összefüggése is elgondolkodtató. ,,A boszorkány ótörök eredetű szó, a köznyelvben inkább nőt jelent, de a népi felfogásban férfi és nő egyaránt lehet boszorkány. Sokfelé nevezik bábának vagy vasorrú bábának. A bába szó szláv származék, ahol » öregasszony, boszorkány « jelentése egyaránt megtalálható."

1 Szendrey Ákos így fogalmazott: ,,A magyar » boszorkány « szó első följegyzése 1551-ből származik. A szó azonban sokkal régibb [...] török eredetű szó a magyarban, eredeti jelentése szerint: » nyomás «, » aki nyom «."

2 Egyébként ,,1565-től van tudomásunk boszorkányperekről [.. .]"

3 R. Várkonyi Ágnes írta: ,.[...] szinte közhelyszámba megy a megállapítás, hogy a boszorkányok között sok a gyógyító, igen nagy részük a bábák közül került ki."

4 Először a bába személyiségével foglalkozunk úgy. ahogy a szakirodalomban és a boszorkányperekben leírtak alapján látták őket. A boszorkánysággal vádolt bábák általában idős, 50 év fölötti asszonyok. Jellemző rájuk, hogy túlérzékenyek, gyakran indokolatlanul megsértődnek és bosszút állnak. Bosszújuk többnyire a megrontás valamilyen formája, amelyet nekik juttatott pénzzel, élelmiszerrel lehet enyhíttetni vagy rendezni. A Komáromy-féle pörgyűjteményben található egy 1759-ből eredő vaszari példa, amelyben Németh Kata 70 éves özvegyasszony bábát és Horváth János pásztort vádolták. Ebben Szűcs János tanú így jellemezte az asszonyt: ,,A bábaasszony, hogy tudálékos, rontó, gyógyító légyen, ugyan ezért mindenek tartottak tőle f...] Es így kit ő[ti. Horváth J. pásztor], vagy nevezett bábaasszony valami neheztelésből fenyegettek, csakhamar esett emberi, vagy marhabeli károk."

5 A boszorkánypörökben a magyarlakta területeken a bába szó helyett, de az általa jelzett fogalom helyettesítésére más kifejezéseket is találtunk, méghozzá egymástól távoleső helyeken. 1752-ből. Marosvásárhelyről származik Farkas Borbála pöre. A sértett gyerekágyas asszony férje: Gyöngyösi Márton mint tanú vallotta: .,[...] reá kérte volt mostani captivai Farkas Borbára [így!], hogy őtet fogadjam öreg asszonynak feleségem mellé [...]", mikor szült.

7 Ugyanebben a pörben Forrai Judit vallotta: ,,/.../ egy alkalmatossággal gyermekágyban lévén, ugyanekkor ő volt öreg asszonyom is [...]"* Tanulmányunk része a ..Paráznák" címmel az Orvostörténeti Közlemények vols 117—120 (1987) pp 87—102 és vols 133—140 (1991—1992) pp 171—216 megjelent monografikus téldolgozásnak, amely a 18—19. századi, dél-alföldi szexuális jellegű bűnpörök orvostörténetileg fontos részleteit mutatja be. Munkánk az Eötvös József Alapítvány támogatásával készül. ! Balassa—Ortutay, 1979., pp 636—637 2 Szendrey Á., 1986., p. 30 ' Szendrey Á., 1986. p. 33 4 R. Várkonyi, 1990.. p. 386 ? Komáromy, 1910., A CDLI. pör: 672 6 captiva = fogoly nő 7 Komáromy, 1910., A CDXXIII. pör: 547 * Komáromy, 1910., A CDXXIII. pör: 548