Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

1766-ban, Bereg megyében Hetei Pál tanú vallotta: ..] Kömlei Márton úr visitatióra kijővén és kér­désben vévén, minemű öreg asszony, vagyis bába legyen helységben [...]" A válasz így hangzott: ,,[...] vagyon egy boszorkány [.. .]" 9 Ugyancsak az 1752-es, marosvásárhelyi Farkas Borbála-féle pörben Szigeti András tanú a bábát szü­lének nevezte, pedig nem volt családtagja, csupán nála lakott: ,,A szüle bús állapotban lévén [...]" — vallotta. Egy másik mondatának részlete: ,,[...] miképen vagyon dolgom a szülével." 10 A korszak korlátozott tudásanyaga az emberi szervezet biológiai, élettani működéséről néhány egye­temhez, tudóshoz, szakkönyvhöz volt kötve, és nem került el vidékre, például egy falusi közösség gyó­gyító emberéhez. A vidéki bábamesterség tevékenységi köre igen széles volt, amely a bajokozás és el­hárítás mágiáján keresztül a természet empirikus megismeréséig sok mindent magában foglalt. Aki az élet keletkezését, a gyermek világrasegítését, vagy éppen az angyalcsinálás fortélyait az átlagembernél jobban tudta, mint például a bába, az mindig gyanús volt, hogy nem cimborál-e és különös tudását nem szerezte-e a földön túli rontó erőktől; a boszorkányok mestereitől, az ördögtől. Ezért a bába tudását ugyan keresték, többnyire elismerték, de gyakran kétkedéssel vették és az első gyanús jelre rásüthették a boszorkányság bélyegét. R. Várkonyi Ágnes írta: ,,A laikus gyógyító kiszolgáltatott. Sarokbaszorított, fájdalom és félelem gyötörte emberek indulatainak, a többi orvoslónak, közösségnek céltáblája [...} Ha nem nyúl a beteg­hez, bevádolják vagy bántalmazzák. Hasonló sorsra jut, ha orvoslása kudarcot va//." 11 Pócs Éva fogal­mazta: „Elterjedt nézet, hogy bizonyos alkati, jellembeli fogyatékosságok, deviáns életvitel, valamint bizonyos foglalkozások (bába) predestinálhatnak valakit a boszorkányság vádjára." 12 Tárkány Szűcs Ernő írta: „Tevékenységében sokszor mágikus, az egyszerű emberek előtt érthetetlen eljárásokat is alkalmazott, ezért nemegyszer boszorkányképességet tulajdonítottak neki" 17, — ti. a bá­bának. Dömötör Tekla bábajellemzése, a boszorkány porokról szólva: „Igen nagy százalékban szere­pelnek a magyar perek vádlottal között a bábák, bár pontos statisztikát még nincs módunk készíteni." 14 Ennek a megállapításnak ellene vall több új kutatás is. Kristóf Ildikó kimutatta, hogy az egyik legna­gyobb városunkban, amely egyike azoknak, ahol a legtöbb boszorkánypör zajlott: Debrecenben a 38 vádlott boszorkánynő közül mindössze 3 volt bába és közülük is csak 1 foglalkozott gyógyítással. 15 A hódmezővásárhelyi 30 boszorkánypörben a vádlottak közül egy sem volt bába. Átnéztük a két legteljesebb pörgyűjteményt. Azt találtuk, hogy Komáromynál a következő 5 pörben volt értékelhető bábacselekmény: vi, xvii, xvui, xx, cxv, cxxxív, cccxxm, cccxxvm, CCCXL, CCCXLV, CCCL, CCCLXrV, CDXXIII, CDU és CDLVIII. Schram Ferencnél először is le kell vonnunk és figyelembe kell vennünk gyakori tévedéseit, elírá­sait, valamint azt a tényt, hogy a bábákkal együtt emlegeti a javasokat, kuruzslókat, füves asszonyokat és a kor más gyógyítóit, így nála a fogalmak többször összekeverednek. vádlottak foglalkozását te­kintve nagyon sok a bába, javasasszony köztük; alig-alig van per, amelynek vádlottjáról ne olvasnánk, hogy bába volt, bábának ajánlkozott szülő nőkhöz vagy füveket szedett, gyógyított" 16 Sajnálattal álla­pítottuk meg, hogy a Komáromy-féle pörgyűjteményben a Schram által hivatkozott Balázsi Erzsébet (151. p.), Villás Ignácné (155. p.), Molnár Jánosné (169. p.), Piroska Andrásné (176. p.), Szenesi Ist­vánné (285. p.), Szabó Andrásné (94. p.), és Kerekes szüle (93. p.) nem voltak bábák, hanem külön­böző gyógyításokat és magzatelhajtásokat végeztek. 9 Komáromy, 1910., A CDLVIII. pör: 714 10 Komáromy, 1910., A CDXXIII. pör: 560 11 R. Várkonyi, 1990., pp 399—400 12 Pócs, 1983., p. 136 13 Tárkány Szűcs 1981, p. 125 14 Dömötör, 1981. p. 61 15 Kristóf, 1990. p. 450-451 16 Schram, 1982, p. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents