Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - STUDIES, LECTURES - Huszár, György: A fog a Bibliában

KISEBB KÖZLEMÉNYEK A FOG A BIBLIÁBAN HUSZÁR GYÖRGY Az Arcanum Bt. elkészítette a Biblia adatbázisát és ezzel újszerű lehetőséget adott szövegének tanulmányozásához. Az adatbázis alapvetően Károli Gáspár fordítása (pontosítva a Brit és Külföldi Biblia Társulat 1926 évi kiadása) alapján készült. Az adatbázis-rendszer adta lehetőségek közül a legfontosabb, hogy így a Biblia teljes szövegében előforduló minden egyes szóra (fogalomra) visszakereshetünk. Értve ez alatt, hogy az adatbázisban szerepelő szó előfordulásainak helyeit és a szóval kapcsolatos szövegeket gyorsan megtudjuk találni. Az adatbázis rendszer módot adott annak a pontos megállapítására, hogy a Biblia teljes szövegében hányszor, hol és milyen értelemben—kapcsolatban szerepel a fog (főnév) szó. A fog említésének száma (gyakorisága) meglepően nagy. Az Ótestamentumban 36-szor, az Újtestamentumban 11-szer, összesen 47-szer lelhető fel. Ebből 39 az emberi, 8 pedig az állati fogakra vonatkozik. E magas számok értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az orvos-(fogorvos-)történelemnek az ókori népekkel kapcsolatos adatai, idézetei között igen kevés utalás van a fogra. Az adatbázis-rendszer módot ad arra, hogy az orvos-fogorvos- és kultúrtörténelem az alig néhány, köztudott, gyakran használatos idézet mellett, számos olyan emberi és állati foggal kapcsolatos bibliai szöveggel foglalkozzék, amelyeket eddig nem értékeltek. A fog említése, a fogra utalás — az egyes bibliai szövegrészekben — orvosi, élettani és kórtani szempontból is taglalható. A foggal kapcsolatos idézeteket és utalásokat nem a bibliai könyvek regisztrált sorrendjét követve sorolom fel, hanem gyakoriságukat, ismétlődésüket is figyelembe véve.* Az emberi fog az O- és Újszövetségben A közéletben és a jogtudományban gyakran idézett bibliai szöveg ,,a szemet szemért, a fogat fogért". Lényege a megtorlási jog (lex talionis), amely a büntetést a kár mértékéhez szabja. A bibliai kutatás ezen elv forrásának Hammurabi babilóniai király kőoszlopba vésett törvénygyűjteményét (i. e. XX. sz.) tartja (5,11). A gyűjtemény tudományos feldolgozói 200-as és 201-es számmal jelölik azokat a törvénycikkeket, amelyek szerint, ha valaki vele azonos társadalmi osztályba tartozónak kiüti a fogát, akkor büntetésül az ő fogát kell kiütni; ha pedig a kárvallott alacsonyabb társadalmi osztályban lévő, akkor kárpótlásul 1/3 mina (1 mina=505 gr) ezüstöt kap. Az Ószövetségben a fogat-fogért gondolat négyszer szerepel. A megtorlási elv világosan kifejezésre jut a 3Mózes 24,20-ban: „Törést töréssel, szemet szemért, fogat fogért; amilyen sérelmet ő ejtett máson, olyan ejtessék rajta is". Az erőszak okozta fogelvesztést szenvedett kárpótlásának módja a Bibliában, bizonyos esetben elüt a babilóniai törvénytől: „Ha pedig szolgájának vagy szolgálójának fogát üti ki, bocsássa azt szabadon az ő fogáért" (2Mőzes 21,27). A ,,fogat-fogért" elv szerepel még további két alkalommal is (2Mózes 21,24— A bibliai idézetek forrásának jelölésére a hittudományi irodalomban általánosan használt rövidítéseket alkalmaztam. A bibliai könyv címe előtti szám a könyvre, az utána következő első szám a fejezetre, a vesszővel elválasztott második szám a versre utal.