Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Jobst, Ágnes: A Tudományos Gyűjtemény orvosi vonatkozásai

Ferenc doktor lakásán, Gertinger J. Dániel orvosdoktor-szülész közreműködésével kerül sor. A beteg­es gyógyszerellátás ingyenes, a fekvőbeteg gyermekekhez lakásra mennek az orvosok. 17 Jóllehet a korszak betegellátása a magángyakorlaton és a háziorvosi rendszeren alapult, a figyelem kezdett a fekvőbeteg intézetek irányába fordulni. Két orvosi tudósítás jelent meg — hat év eltéréssel — Pest városának Rókus kórházáról. A pesti polgári köz Ispotály leírása című 38 írás a kórházban kezelt betegek egy esztendőre vonatkozó nyilvántartását tartalmazza, feltüntetve a beteg nemét, adatait, beteg­ségét, valamint a gyógyultak és elhalálozottak arányát. A leírásokból kitűnik, hogy a kórtermekben be­tegségtípusok szerint helyezték el a rászorultakat, és mindkét „tudósítás" panaszkodik a kórházban ta­pasztalható szűkös viszonyok miatt. Zsoldos János, Veszprém vármegye főorvosa hadiorvoslás témakörében írott dolgozatából a pápai polgári ispotály 1809—10-es állapotáról kapunk képet. 39 A már működő, csekély számú intézet mellett újabb, fekvőbetegek számára létesítendő intézetek felállítása vált szükségessé. 1825-ben Döbrentei Gábor számol be a Pozsony vármegyei nemesség adakozásából Nagy­szombatban felállított „betegházról" 40 183 3-ban pedig Boehm Károly veti fel csecsemőgyilkosságok kapcsán egy olyan szülőintézet felállításának ötletét, melyben tanult bábák segítségével hozhatnák vi­lágra gyermeküket a bajba jutott anyák. 41 Szorosan az egészségügyi ellátáshoz tartoznak a betegek gyógyszerellátását biztosító patikák. 1822-ben Csaplovics János (1780—1847), az országot természeti, néprajzi és kulturális tekintetben le­író Gemälde von Ungarn c. munka szerzője veszi számba a Magyarországon működő gyógyszertára­kat. 42 A tanulmány bevezetőjében leszögezi, hogy a működő patikák száma fontos statisztikai szem­pont egy ország jellemzésében, s tudomása szerint nálunk ezzel még senki nem foglalkozott. Csaplovics ezért összegyűjtötte az adatokat, melyeket „további vizsgálat és megigazítás okáért" ad közre a folyóiratban. Összesen 254 patikát számolt össze, melyekhez a lap rákövetkező számaiban még további kiegészítések járultak. 43 Vármegyénként közli a patikák számát, összevetve azt a népes­ség létszámával. Érdekességként megemlíti, hogy a Szepességi szászok körében jött ki a legkedvezőbb arány a működő patikákra eső lakosok száma tekintetében. A kapott adatokat érdemes volna össze­vetni más országok hasonlójellegű adataival, azonban — mivel a szerző ezekkel nem rendelkezett — erre nem került sor. Áttekintve a Tudományos Gyűjtemény huszonöt éves fennállása alatt megjelent orvosi témájú publi­kációkat, megállapíthatjuk, hogy azok betöltötték a lap indításakor megjelölt missziót. Tudósítottak a 19. század elején jelentkező orvosi irányzatokról, s emellett jelentős hangsúlyt kapott a régebbi, hagyo­mányos orvoslás szemlélete Bene Ferenc, Gebhardt Xavér Ferenc és más, idősebb generációbéli orvo­sok jóvoltából. Az elmélet mellett kellő hangsúlyt helyeztek a gyakorlatra is, ami a kor hazai egészség­ügyi viszonyai között a himlő- és kolerajárványok fél számolását, fekvőbeteg intézetek felállítását jelentette. Eleget tettek továbbá annak a feladatnak, amelyet nemzeti kultúrkincsünk számbavétele je­lentett, közzétéve a Magyarországi fürdővizek és a hazai működő patikák szándékuk szerint teljes listá­ját. Végül, de nem utolsósorban, jelentős szerepet vállaltak a magyar tudományos szakszókincs 37 Tud. Gyűjt. 8. évf. 1824/2. Új Intézet, pp 120—122 38 Tud. Gyűjt. 1. évf. 1817/11. Rácz: A pesti polgári köz Ispotály leírása, pp 125—131 Tud. Gyűjt. 7. évf. 1823/3. Intézetek. Orvosi Tudósítás (Relatio). pp 117—119 39 Tud. Gyűjt. 1. évf. 1817/11. Zsoldos János: A Frantziák Pápán, vagy is a Pápai 1809—1810. Esztendőbeli Polgári Ispotályok leírása, pp 47—76 40 Tud. Gyűjt. 9. évf. 1825/11. Tudománybeli Jelentések. Intézetek. A Posony Vármegyei Betegház Nagy Szombat­ban, pp 113-117 41 Tud. Gyűjt. 17. évf. 1833/4. Boehm Károly: A Gyermekölésről orvos törvényi tekintetben, pp 57—84 42 Tud. Gyűjt. 5. évf. 1822/2. Csaplovics János: A Magyar Országi Patikákról, pp 79—87 43 Tud. Gyűjt. 5. évf. 1822/9, 11. Javítás a Patikákról, pp 126—127, 125

Next

/
Thumbnails
Contents