Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Jobst, Ágnes: A Tudományos Gyűjtemény orvosi vonatkozásai

A lap másik népi gyógyászati tárgyú megemlékezése Peretsényi Nagy László szolgabíró jóvoltából született, aki az Intézetek című rovatban a Heves megyei Csépán felállított gőzfürdő hírét teszi közzé.

32 A gőzfürdő nevezetessége, hogy birtokosnője a környék ismert füvesasszonya, aki fürdőjében a köszvényt kezeli gyógy füves izzasztással. Az egészség megőrzésére irányuló törekvés mindig az orvostudomány fontos feladata volt. A felvilágosodást követően tudatosan törekedtek az egészség és a hosszú élet fenntartására, ám már a vallások szent könyveinek életmódot szabályozó előírásai is, melyek a táplálkozást és nemi életet illették, erre irányultak. A 19. században az Európán kívül élő primitív népcsoportok megismerése a kultúra és a civilizáció összefüggésére irányította a figyelmet. Feltűnt az a nézet, amely szerint a civilizáció, az elme egyoldalú használata testi—lelki gyengeséghez, elsatnyuláshoz vezet, melyet szerencsésen ellensúlyoznak a polgári társadalmakban uralkodó fejlettebb higiéniai viszonyok. Ifjabb Bene Ferenc (1803—1881) a Gyűjtemény 1833-as évfolyamában két tanulmányt is szentel a fenti témának, melyek egészség — civilizáció — hosszú élet összefüggéseit taglalják.

33 Ugyanezen témakörben két esztendővel később jelent meg Ivanovics András Szerbiában, majd a horvátországi Kapronczán működő főorvos értekezése, melyben az orvosi és természettudományi megközelítés mellett a hosszú élet megőrzése érdekében tekintélyes szerepet szentel a morális elvárásoknak is.

34 Az egészség megőrzésére törekedni felnőtt korban kevés, a megfelelő életmód kialakítását helyesebb gyermek- és ifjúkorban megkezdeni. A keresztény eszmerendszer hatására az európai gondolkodás nevelés alatt kizárólag a gyermekek lelki és szellemi fejlesztését értette. Kis János A testet tárgyazó nevelésről 1817-ben megjelent értekezésének kezdő gondolata még ezen keresztény gondolat jegyében fogant: „A test ... eszköz, melynek segítségével a lélek munkálkodik"

35 ezt követően azonban az antik görög eszmény példáját idézi, mely a szellemi képzés mellett jelentős figyelmet fordított a testgyakorlásra is. Kis János tanulmányában a gyerekneveléssel kapcsolatban kitér az élet minden fontosabb területére, majd a felvilágosító, népszereűsítő kiadványok legjobb hagyományait követi abban, hogy a gyermekbetegségekkel kapcsolatban olyan ismereteket próbál átadni a szülőknek illetve nevelőknek, amelyek segítségével maguk is eldönthetik, mely esetekben hagyatkozhatnak a természetre és mikor kell orvoshoz fordulniuk. A fentebb ismertetett témák mellett természetesen foglalkozott a lap a hazai egészségügy helyzetével, annak megszervezésével. Kiss Sámuel (?—1861) evangélikus lelkész Somogyról teszi közzé értekezését, mely számos orvosi vonatkozással bír.

36 Talán nem érdektelen, ha röviden idézünk tanulmányából egykét dolgot, amelyek találóan jellemzik a magyar vidék egészségügyi ellátottságát az 1820-as évek elején. A vármegye két orvosdoktorral, járásonként egy-egy kirurgussal és bábával rendelkezik. Mindezek a vármegyétől esztendőnként pénzbeni fizetést és szabad lakást kapnak. A kirurgusok kötelesek a járásukba tartozó falvakba minden esztendőben kimenni, a gyermekeket himlővel ,,még erőszakos Pandúr hatalom által is" beoltani, majd a beoltott gyermekek lajstromát a vármegyének bemutatni. Gyermekenként ezért 6 krajcárt kapnak. A 19. század középső harmadától, a szülészet tökéletesedésével kapcsolatban egyre nagyobb figyelemben részesül a gyermekgyógyászat és sor kerül az első gyermekkórházak, pediátriai intézetek felállítására. A Gyűjtemény Tudománybeli jelentések Új Intézete c. rovata 1824-ben tudósít Pesten, az ún. Staffenberger házban a veleszületetett gyermekbetegségekben szenvedők részére létesített gyermekrendelésről. Ez egyenlőre ambuláns betegellátást jelent, amelyre Entresz 32 Tud. Gyűjt. 3. évf. 1819/6. Peretsényi Nagy László: Példány A' tapasztaláson épült Köz Használatáról, pp 113—115 33 Tud. Gyűjt. 17. évf. 1833/2. ilj. Bene Ferenc: A Miveltség (Civilisatio) befolyása a' Közönség' élete és egészsége fenntartásáról. (Töredék), pp 45—49 Tud. Gyűjt. 17. évf. 1833/5. ifj. Bene Ferenc: Egészség és hosszú Elet. Az egészségről, 's a betegségek eredetéről, a' köznépnél, pp 57—69 34 Tud. Gyűjt. 19. évf. 1835/12. Ivanovics: Az egészségről és ennek romlása okairól, pp 1—20 35 Tud. Gyűjt. 1. évf. 1817/9. Kis János: A testet tárgyazó nevelésről, pp 3—38 36 Tud. Gyűjt. 6. évf. 1822/5. Kiss Sámuel: Értekezések Somogyról. pp 35—50