Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Jobst, Ágnes: A Tudományos Gyűjtemény orvosi vonatkozásai

kifejezések betűrendjében közli a szavakat, részletesen elemezve helyesírási és kiejtési szempontok figyelembevételével saját és kollégája szóhasználatát.

10 Ugyanennek a törekvésnek, a szabatos orvosi terminológia kialakításának igénye jegyében fogant az Orvosi Tár első két évfolyamához (1831—1832) Bugáték átal készített Magyar-deák és deák-magyar orvosi szókönyv, mely önállóan is napvilágot látott. Bugát 1844-ben, Természettudományi Szóhalmaz c. munkájában 40 000 új szó bevezetését javasolta. Ezek nagy része ugyan nem vált be, s egy időre mesterséges szóalkotások uralkodtak el a magyar orvosi és tudományos nomenclaturában. A nyelv kivetette magából a hasznavehetetlen elemeket, megtartotta viszont a jókat, így Bugát számos szóalkotását ma is használjuk. Bugát törekvéseit főként Toldy (Schedel) Ferenc támogatta — az irodalomszervező, eredeti foglalkozását tekintve maga is orvos —, aki így fogalmazta meg annak jelentőségét: „Helyesen szólani Révai, szépen Kazinczy, műszabatosan Bugát Pál tanították a nemzetet."

u A 19. század első felének másik meghatározó vonása az orvostudományban a különféle irányzatok, szekták feltűnése. Természetesen a Tudományos Gyűjtemény is kötelességének tekintette, hogy tájékoztassa olvasóit az új nézetek jelentkezéséről. Friedrich Anton Mesmer (1734—1815) magnetizmus tanáról id. Lenhossék Mihály (1773—1840) — a pesti, majd a bécsi egyetem tanára, 1825—1840 között Magyarország protomedikusa — informálja az olvasótábort a Gyűjtemény első évfolyamának egyik számában Az állati magnetismus rövid rajzolatja c. tanulmányában.

12 A tanulmány apropójául az a tény szolgált, hogy a mesmerismusról magyar nyelven addig nem jelent meg összefoglalás. Lenhossék áttekinti a delejezés feltételezhető történeti aspektusait, melyeket a régi vallások extatikus szertartásaiban vél megtalálni, majd Mesmer módszerére rátérve, szakterületének, a fiziológiának szempontjából közelíti meg azt. Megengedi, hogy bizonyos — elsősorban pszichés eredetű betegségek, valamint rheumatikus panaszok — esetében valóban gyógyhatású, a hagyományos kezelést kiegészítő módszer lehet a delejezés, ám felhívja a figyelmet, hogy önmagában semmi esetre sem mindent gyógyító, vagy a hagyományos terápiát helyettesítő univerzális gyógyeljárás. Egy másik, Cselkövi álnév alatt, Kölcsey Ferenc tollából megjelent tanulmány a mesmerismus történeti előzményeit kutatván az ókori Egyiptom és Görögország jóshelyeinek leírásához nyúl vissza, azonosítván a jövendőmondást kísérő hipnotikus állapotot a delejezést kísérő alvajáró (szomnambulo) állapottal.

13 Ez a tanulmány azért is említésre méltó, mert — bár nem szakember tollából származik — a Mesmer féle eljárást kísérő folyamat kapcsán a hipnózisra irányította a figyelmet. 1821—22-ben jelent meg e témával kapcsolatban Az állati Mágnesességnek négy Históriáji c. sorozat két része, mely a marosvásárhelyi kórházban magnetizált betegek esetleírásait tartalmazza.

14 A leírásokból egyértelműen kiderül, hogy pszichés eredetű defektusok voltak azok az esetek, melyekben a delejes terápiát sikerrel alkalmazták. A terápia sikerén félbuzdulva a szerző — nem nevezi meg magát — a magyar népi orvoslás „kenés" nevezetű eljárásában véli megtalálni és azzal igazolni a mágneses terápia létjogosultságát. A skót Brown (1735—1788) rendszerével kapcsolatban két tanulmány jelent meg a folyóirat 1819-es évfolyamában. Az egyik Rácz István orvosdoktor tollából,

15 aki emellett a természetben, a történelem, a statisztika és az ókori irodalmak tanára, tehát igazán univerzális elme volt, a másikat Bódogh Mihály 10 Tud. Gyűjt. 13. évf. 1829/2—4, 6—7. Hazai Literatúra. Bugát Pál: Boncztudománybeli (Anatomicus) mű szavakról való számadás, összehasonlítva Kováts Mihály Toldalék Szótárában lévő ugyan azon nemű megrostált szavakkal, pp 94-107, 113—117, 89-116, 118—121, 112-115 11 Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktói a jelenkorig (Pest, Emich, 1864—65) pp 276-277 12 Tud. Gyűjt. 1. évf. 1817/10. Lenhossék Mihály: Az állati magnetismus rövid rajzolatja, pp 3—41 13 Tud. Gyűjt. 12. évf. 1828/1. Cselkövi [Kölcsey Ferenc]: Az állati Magnetismus' nyomairól a' régiségben, pp 5—19 14 Tud. Gyűjt. 5. évf. 1821/11. Gecse Dániel: Az Állati mágnesességnek négy Históriáji. pp 3—44 Tud. Gyűjt. 6. évf. 1822/6. Az állati Mágnesességnek négy Históriáji. pp 57—78 15 Tud. Gyűjt. 3. évf. 1819/10. Rácz István: Felelet azon Problémára, melyet Tiszteletes Professor Márton István úr a' Tudományos Gyűjteményben jelzett, pp 42—66