Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Jobst, Ágnes: A Tudományos Gyűjtemény orvosi vonatkozásai

A TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY ORVOSI VONATKOZÁSAI JOBST ÁGNES A 17—18. századtól a fokozódó tudományos érdeklődés a tudományos folyóiratok megjelenéséhez vezetett. Az első általános jellegű tudományos folyóirat a Párizsban, 1665-ben indított Journal des Savants, ezt követte Londonban az 1666-ban megindult Philosophical Transactions, majd Lipcsében, 1682-ben az Acta Eruditorum, mely 1732-től a Nova Acta Eruditorum nevete vette fel. Ez utóbbi folyóiratnak számos magyar vonatkozása van, hiszen szerkesztője 1754-től 1782-ig, megszűnéséig a magyar származású Bél Károly András (1717—1782), a Nova Posoniensia szerkesztőjének, Bél Mátyásnak a fia, és ennek következtében szép számmal közöl magyar tárgyú írásokat is. Magyarországon az első, valóban tudományos jellegű folyóiratot Döbrentei Gábor (1786—1851) alapította 1814-ben, Erdélyi Múzeum címmel, amely — bár a legkiválóbb hazai írók támogatták — négy év után a hazai olvasótábor érdektelensége miatt kénytelen volt beszüntetni megjelenését. A 19. század első felének leghosszabb életű enciklopédikus, azaz nem szakosodott tudományos folyóirata a Tudományos Gyűjtemény, és indulásától az 1830-as évekig az egyedüli rendszeresen megjelenő orgánum, amely a szaktudományi értekezéseken kívül a korszak szellemi életét jellemző teoretikus irodalmat is közöl. A Tudományos Gyűjtemény megindítását elhatározó társaság — tagjai Fejér György, Jankovich Miklós. Kultsár István, Horváth István, Pethe Ferenc, Vitkovics Mihály, Szemere Pál, Teleki László, Teleki József, más források Forgó Györgyöt, Maliczky Andrást, Thaisz Andrást és Virág Benedeket is említik — 1816 augusztusának elején jutott egyezségre a század első évtizedétől fogva szervezett folyóirat ügyében.

1 Még ugyanezen hó 12. napján levelet küldtek az együttműködésre alkalmasnak ítélt munkatársaknak, amely már világosan körvonalazta a tervezett időszakos írás célját: ,,£" Tudományos Gyűjteményben közöltetnek ... eredeti tudós értekezések...".

2 Régóta áhított cél volt egy hazai tudományos folyóirat megindítása, mert az olyan fórumot biztosított a tudományos élet számára, amely a vidéken és a fővárosban élők számára egyaránt hozzáférhető, szemben az irodalmi szalonokkal és tudományos körökkel. A Pesten történt megalapítás különösen szerencsés, hiszen itt működött már az egyetem, amely önmagában azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy betöltse a tudományos élet szervezésének misszióját, és a fővárost valóban az ország szellemi élelének középpontjává tegye.

3 A frissen induló folyóiratok első számai mindig arra törekednek, hogy célkitűzéseiket az olvasóközönség elé tárják. Az első szerkesztő, Fejér György, aki később az Egyetemi Könyvtár igazgatója lett, az új tudományos eredmények közzétételében határozta meg a folyóirat fő célját:

4 1 Mader Béla: A Tudományos Gyűjtemény története Fejér György (1817—1818) és Thaisz András (1819—1827) szerkesztősége idején (Dissertationes ex Bibliotheca Universitatis de Attila József Nominatae 2. Szeged, 1976.) 2 OSZK Kézirattár: Folio Hungarica 4. Id. Jankovich Miklós a' tudományos gyűjtemény folyóirat iránti eredeti írások gyűjteménye 30 db. 3 Kazinczy Ferenc Összes Művei III. Osztály. Levelezés. XV. kötet. 1817. jan. 1.—1818. márc. 31. (Bp. MTA., 1905) 3382. levél. Pápay Sámuel — Kazinczynak. Pápa, Február 20d. 1817. pp 67—68 4 Tud. Gyűjt. 1. évf. 1817/1. Előszó, pp III—XII