Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Grynaeus, Tamás: Szegedi Kőrös Gáspár

és békére vágyó

127 orvos „csekély hazánk, melyet majdnem felfalt az ellenség" [59] iránti aggodalmából táplálkoztak.

128 Nádasdynak nádorrá kinevezésekor hízelgő szavak helyett ezt írja: „Nagyságos Uram, ne feledkezzél meg kötelességedről. A vállalt nehéz, munkát Krisztus teszi majd könnyebbé számodra, ha kényelmedet megvetve igyekszel segítségére lenni meggyötört hazánknak" [59]. Külön ki kell térnünk Oláh Miklós érsek és Fraxinus kapcsolatára. Az érsek 1556. május 12-én kelt levelében Pozsony elöljáróinak igen melegen ajánlja Gáspár doktort városi orvosnak, „mivel — írja — mi magunk is tapasztaltuk tudását és jártasságát, mivelhogy néhányszor éltünk munkájával és tanácsával". Legfontosabb érve Gáspár doktor mellett: magyarsága. Idézem: „Sok egyéb félnél, akik mind külföldiek, és az idegen doktoroknál méltán kell előbbre helyezni. Hiszen ki ismerheti jobban a magyaroknak vagy a természetét, vagy erkölcseit, vagy vérmérsékletét, avagy még a betegségeit is, mint a magyar ember, különösen ha. . . tanult. Számára ismeretes lesz az egész életmód és minden életmegnyilvánulás, a táj és az éghajlat s végül bármilyen dolog használatának szokása".

129 Úgy tűnik, hogy jó emberi és orvos-beteg

130 kapcsolatuknak nem volt ártalmára Somogyi Péter — lényegében Oláh Miklós intenciói ellenére történt — kiszabadítása (1557—58) sem, mert az érsek 1563. június 3-án kelt leveléből [225] arról értesülünk, hogy Fraxinus soproni házát nővére, Oláh Ilona [130/a| számára szeretné megvenni. Ez az adás-vétel valószínűleg lebonyolódott, mert az érsek ugyanazon év június 30-án kelt levelében már mint befejezett tényt említi [226]. Azt nem tudjuk, hogy Fraxinus — mint az érsek első levele jelzi — járt-e ez ügyben Sopronban (néhány héttel halála előtt!), mert ezen évek jegyzőkönyvei hiányoznak a Soproni Levéltárból. Szét kell oszlatnunk egy Kőrös Gáspárral kapcsolatos szép tévedést, mely valószínűleg Bencze 1959. évi cikke óta kísért, és Bálint Sándor, Botta István, Szabó T. Attila műveibe is átment. A sárvári gyógyfüves kertről, Fraxinus alkotásáról, gyógynövények nagybani termeléséről van szó: „A gyógynövények szakszerű termesztése azonban Gáspár Doktor Sárvárra érkezése után lett igazán országos hírűvé. Nádasdyék a doktornak a vár déli felében külön lakosztályt rendeztek be, s rábízták a kert irányítását is. Kertészük Kerty István volt, aki Gáspár doktor utasításai szerint munkálkodott. Az itt termelt gyógynövények nemcsak itthon valtak keresettekké, hanem szekérszámra hordták azokat Bécsbe és Krakkóba is."

131 Bencze: „Sárváron gyógynövénykertet létesített, és a levelezésükből [Nádasdy—Fraxinus J kitűnik [? G. T.], hogy Kerty István

132 nevű kertészmestert vett maga mellé, aki nagyon jó szakértő volt."

133 Még szélsőségesebben fogalmaz 1959. évi munkájában: „csakhamar Bécsbe is eljutott a híre [hatalmas sárvári gyógynövény kertjének] és szekérszám vitték-hordták a sárvári gyógynövényeket Bécsbe és Krakkóba."

134 Evvel szemben mik a tények? Sárvárott volt kert, már Fraxinus ott-tartózkodása előtt is [45]. E kertben (különleges) gyümölcsöket (is), korai zöldségféléket termeltek.

135 Gyakran van szó Nádasdy Tamás, Kanizsay Orsolya, majd később Nádasdy Ferenc leveleiben arról, hogy ezekkel kóstolóként, különlegességként, primőrként a királynak, királynőnek és más főrangúaknak kedveskedtek. Virágok is voltak e kertben (ezek egynémelyikét gyógynövényként is használhatták). Takáts Sándor munkájá127 „ . . . híresztelik, hogy a jövendő békekötés 7 évre fog szólni. Adná Isten, hogy 70.000 esztendőre kössék meg." ^ [471 128 vö. Nyáry Pál (t606): „ ... nincsen nekönk több hazánk ennél, ha ezt is elvesztjök, nem ad senki országot nekönk." (Benda, 1975, 43.) 129 Vida—Grynaeus 1988, 162—166. Vö. ezt a győri püspök fentebb idézett jellemzésével (MOE I. 244). 130 Fraxinus utoljára 1562. I. 20.-i levelében említi [220]: „ . . . visszatértem a főtisztelendő esztergomi úrtól." 130/3 Oláh M. Hungária c. müvében (p. 53) Máté, Orsolya és Ilona testvéreit említi. 131 Botta 67, 69; Bálint S. 1975, 75. Benczét és Bottát követi Szabó T. Attila is 1978, 27, 45—46. 132 A Fraxinus-levelekben neve nem szerepel, csak Takáts Sándor említi (1929). 133 Bencze 1964, 71. 134 p. 82. 135 Károlyi, Szalay i. m. Bevezetés XI., XXV. és Nádasdy 1551. júl. 31.-Î levele. Érdemes egybevetni Török Bálint csurgói kertjével. (Takáts S., 1982, 106.)