Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)

KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEW

Mugnai Carrara, Daniela: La bibliotecha di Nicolo Leoniceno. Tra Aristoteie e Galena: cultura e libri di un medico umanista. Firenze, Olschki, 1991. 247 p. (Accademia Toscana di Scienze e Lettere „La Colombaria". — „Studi" 118.) Nicolo Leoniceno (1428—1524) kora egyik legjelentősebb orvosa, a 16. századi orvostudomány elméleti reformjának legjelentősebb szorgalmazója volt. Tapasztalatait nagy utazásai során szerezte, különös hatással volt rá angliai útja. Hazatérte után Páduában, Bolognában, majd 60 éven át a ferrarai egyetemen tanított. Mint a humanista orvosok többsége, ő is különös érdeklődéssel fordult a nagy ókori mesterek munkássága felé. Fontos művei közé tartozik Hippokratész Aforizmáinak fordítása, illetve Plinius munkájához írott kommentárja. Minden tudósra, kutatóra jellemző a magánkönyvtára. A hagyatékokban lelt könyvjegyzékek segítségével körvonalazhatóak azok a szellemi hatások, amelyek többé-kevésbé rányomták bélyegüket az illető munkásságára. Ez elmondható Nicolo Leoniceno könyvtáráról is, amely abban az időben különösen gazdagnak számított 340 kötetnyi kézirat- és könyvállományával. Leoniceno mindeddig kiadatlan könyvtárjegyzékét Vicenzában, a Biblioteca Civica Bertoliana-ban őrzik. Ennek a könyvlistának az analizálására, kommentárral, jegyzetapparátussal, történeti bevezetővel ellátott közreadására vállalkozott Daniela Mugnai Carrara. A több részből álló jegyzék érdekessége, hogy nem csupán tételes felsorolás, de egy kezdetleges szakbeosztást is tartalmaz. A hat feltüntetett szak: humanitás, Galenus, logica, mathematica, medicina, philosophia. Leoniceno könyvtárában természetesen az orvostudományi művek szerepeltek a legnagyobb számban (114 kötetben), de tetemes volt a filozófiai tárgyúak aránya is (90 mű). A könyvtár tényleges anyaga sajnos nem maradt együtt, Leoniceno örökösei eladták, elajándékozták a könyvtárat. Egy része egy ferrarai nemes család tulajdonába került, másik részét átadták a bolognai orvosi karnak, a harmadik rész pedig Nicolo Ridolti kardinális könyvtárát gazdagította. A nagy hozzáértéssel és gondossággal összeállított kiadvány újabb adalékokkal gazdagítja a 15—16. századi orvos- és művelődéstörténeti kutatásokat. Kapronczay Katalin Petrucci Nardelli, Franca: La lettera e l'immagine. Le iniziali „parianti" nella tipográfia hallana (sect: XVI— XVIII.). Firenze, Olschki ed., 1991. (Biblioteca di bibliográfia Italiana 125.) A dekoratív küllemű könyvek előállításának egyik alapvető feltétele a szépen metszett betű, a tipográfia esztétikus megtervezése, kivitelezése. A korai nyomtatványok — elsősorban a 16. századiak — külsőségeikben sokban emlékeztetnek a kódexekre. Ennek egyik legfeltűnőbb eleme a díszes iniciálék alkalmazása. A kódexek iniciáléi egytőlegyig egyedi alkotásnak tekinthetők, a metszett nyomdai dúcokat természetesen már többször fel tudták használni. Mindez nem von le annak az aprólékos munkának a művészi értékéből, amelynek eredményeként a miniatűr képekkel, jelenetekkel díszített kezdőbetű formákat állították elő. Ezeknek csak egy kis része a csupán virágornamentikával vagy egyéb stilizált díszítő elemmel megrajzolt iniciálé. Ennél sokkal érdekesebbek a különféle mitológiai, bibliai vagy egyéb történeteket feldolgozó' betú'sorozatok, amelyek a mai kutatók számára kimeríthetetlen forrásnak bizonyulnak. Az európai nyomdászat fejlődésében fontos szerepet játszottak az itáliai nyomdák. Ismertetésre kerülő kötetünk a XVI—XVIII. században működött itáliai nyomdák „beszélő" iniciáléit dolgozza fel. Nagy részletességgel tárja fel a velencei Giolito-nyomdában, Ovidius Metamorphoses-a alapján készült betűsort, de kitér a tárgyidőszak többi itáliai nyomdájának érdekes ikonográfiái tematikájú iniciáléira is. Az összeállítás fontos kiegészítői a különféle mutatók. Elsőként az iniciálék tárgymutatóját találjuk, a közölt adatok: az ábrázolt téma megnevezése, — a méret, — az időhatárok, ameddig a nevezett nyomda használta ezeket a betűtípusokat, — a nyomda megnevezése. Második mutató: azon kiadványok alfabetikus jegyzéke, amelyekben megtalálhatók a bemutatott iniciálék. A harmadik mutatóban a nyomdák és kiadók betűrendes felsorolását találjuk, végezetül a könyv megírásánál használt irodalom felsorolása következik. Elmondhatjuk, hogy a szerő értékes feldolgozással gazdagította a könyv- és nyomdászattörténeti irodalmat. Kapronczay Katalin