Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)
KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEW
A. M. Luzendijk-Elshout professzor (Oestgeest). Két XVIII. századi leydeni fizikus, W. J. 's (sic) Gravesande és P. van Musschenbroek, a newtoni rendszert alátámasztó kísérleteinek itáliai hatásáról írt C. de Pater (Utrecht). A kötetet Piero Ferraboschi, az amszterdami olasz követ előszava és a szerkesztő Maffioli és Palm bevezetője nyitja. A kötet végén található a részletes személy- és helynévmutató, valamint a közreműködők címjegyzékkel kiegészített névsora. Varga Benedek McLaren, Angus: A History of Contraception from Antiquity to the Present Day. Basil Blackwell, Oxford —Cambridge (Mass.), 1990, 275 p. A szexualitással, a fogamzásgátlással és az abortusszal összefüggő kérdések irodalma az utóbbi időkben föltűnő sebességgel gyarapszik. Ennek két főoka lehet: részint a korábbi tabuk megszűnte, részint pedig e kérdések, helyesebben a rájuk adott válaszok fontossága. A fogamzásgátlás története korábban kezdődött, mint maga a történelem: az, hogy McLaren a maga krónikáját a klasszikus Hellaszban indítja, nem a fogamzásgátlás, hanem a rá vonatkozó adatok korábbi hiányával magyarázható. A szerző tömören, pontos jegyzetekkel alátámasztva mutatja be könyve hét, kronologikus sorrendű, fejezetében a fogamzásgátló szerek, eljárások története mellett az. abortivumok históriáját is: ám, mivel tárgya ezt megköveteli, bőven ír a fogamzás- és szaporodás-elméletek fejlődéséről továbbá a születésszabályozás, a család, a demográfia, a női emancipáció és a fogamzásgátlással kapcsolatos törvénykezés történetének fontosabb kérdéseiről is. A könyv nagy erénye, hogy a fogamzásgátlás történetét nem mechanikus fejlődésként fogja föl, hanem egyes korszakait a maguk szempontjai szerint igyekszik megítélni, s a jelenségeket az őket létrehozó sajátos rendszeren belül próbálja értelmezni. A hatalmas jegyzetapparátus ellenére McLaren könyve végig olvasmányos és érdekes marad: a szerzőtől csak irigyelhetjük azt az eleganciát, amellyel a magas tudomány és az élvezetes ismeretterjesztés között összhangot képes teremteni. Remek az is, ahogyan e könyv nem csupán egybegyűjti, hanem ötletesen értelmezi is a rendelkezésre álló adatokat, mégpedig nem valamiféle előzetes koncepció igazolásaképpen, hanem abból a célból, hogy az olvasó jobban megérthesse a maga korának társadalmi folyamatait és érték- vagy éppen előítéleteit is. A kanadai származású szerző kitűnő kötete mindazoknak figyelmébe ajánlható, akik ma hazánkban a családtervezés, abortusz, fogamzásgátlás kérdéseivel foglalkoznak, s különösen azoknak, akik e kérdésekre hajlamosak túl sebesen bölcs választ adni. Magyar László Monti, Maria Teresa: Congettura ed esperienza nella fisiologia Haller. La riforma dell'anatomia animata e ilsistema della generazione. Firenze, Olschki, 1990, 275 p. ill. Albrecht von Haller (1708—1777) svájci orvos, botanikus a fiziológia területén alkotta a legkiemelkedőbbet. Szemlélete alaptétele, hogy az élettan és az anatómia nem választható el egymástól, csak egymással összefüggésben tanulmányozható. Ingerlékenység-elméletével a modern fiziológia megteremtője lett. A halleri életmű összeállításában és bemutatásában a firenzei Instituto e Museo di Storia della Scienzának és személy szerint Maria Teresa Montinak is nagy érdemei vannak. Ebben az összeállításban Haller szemléleti változást előidéző anatómiai és élettani nézeteit ismerteti a szerző. Az irritabilitás-szenzibilitás elmélet lényegéről, az élettan és anatómia kapcsolatáról, Haller embriológiai és nemzessél kapcsolatos vizsgálatairól és elméletéről tájékoztat a kiadvány. Több szempont szerint összeállított bibliográfia csatlakozik a kötethez: — Haller embriológiai műveinek kronologikus bibliográfiája — a feldolgozás során használt irodalom jegyzéke szerzői betűrendben. Végezetül pedig egy névmutatót találunk. Kapronczay Katalin Leslie T. Morton, and Robert J. Moore. A Bibliography of Medical and Biomedical Biography Scholar Press, London 1989, 208 p. A segédkönyv a Bibliography of the History of Medicine a Current Work in the History of Medicine és az Index Medicus sorozatához hasonló elképzeléseket követve az orvostudomány és az orvosbiológia tudósainak életművét feldolgozó szakirodalmat foglalja össze. Jelen könyv L. Thorton: Selected Bibliography of Medical Biography, (London 1970) folytatása gyanánt készült el. Bár a szerzők sajnos az angol nyelvű szakirodalom összefoglalására szorítkoztak, mégis viszonylag széles körből hoznak adatokat: az ókortól napjainkig tevékenykedett 1600 személyre vonatkozóan nevezik meg
