Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Gedainé Kölnéi Lívia: Az anyákkal és a kisgyermekekkel kapcsolatos rontások és gyógyítások a magyarországi boszorkány-periratok tükrében

A néphit szerint a szülést is megnehezíthette a haragos rontása: A vádlott „ ... fenyegetéssé szerént, holton nagy köserves fájdalmakkal szültö ell gyermekét [...] az kívül állok közül egy Aszszon mondván a fatensnek hogy talán valaki haragosod, azért nem szülhecz... " (Kiskomárom, 1714)

15 Legtöbb esetben megrontás következményének tekintették a koraszülést. Az egyik kisváradi tanú beszámolója sok családi szomorúságot árul el: „Néhai férje Balogh János mondotta, bár csak az Isten eszt az egy fiacskánkat éltetné azon szókra Horváti Miháljné modotta, de bizonj Kegyelmed ászt né várja hogy üdőre kereszteltessen többe, amint is ezen Fatensnek azon fiacskája is megh holt és annak utánnais meg nem szült üdőre egyet is, hanem hat hat holnapra, noha szült vagy njolc kilencz gyermeket. " (Kisvárda, Szabolcs vm., 1751 )

16 5. ABORTUSZ A boszorkánysággal gyanúsított személyek ismertek olyan szereket, amelyek segítségével az asszonyok nem kívánt terhességüktől megszabadulhattak, s ez a tudományuk valószínűleg jelentős jövedelemforrás volt a számukra. Különösen kiszolgáltatott helyzetben voltak abortusz szempontjából azok a lányok, akik szolgálónak szegődtek és teljes személyiségükben munkaadójuktól függtek, gyermeküket maguk nem nevelhették. „Másásné Seller Asszonya Kata névü az Fatensnek beszedette, hogy Másásné ollyan rosz italt adott néki, melynél soha rosszabbat nem ivott; söt úgymond, még nálla laknék, gyermeke tölle többé nem lészen, ha pedig lészenis meg nem hozza, aminthogy 3 vagy 4 Gyermekit Másásné házánál leis tette a mint maga mondotta. " (Hódmezővásárhely, 1754)

17 Voltak, akik szembeszegültek gazdáik kényszerével: hasas leány szolgálójának ollyan italt adot Szabó Pálné, az kitül az gyermeket le tegie, de az leány nem itta meg... " (Miskolc, 1648)

18 „ ... Másásné azt mondotta: de már héjába, ha meg érzetted, már most késő, de ennek előtie tehettem volna rótta, hogy a gyermek semmi sem lett volna, de azt a fatens az előtt sem akarta s akkor sem, noha említeti Kertész Mihálly a Fatenst azért mégis balta tokoszta. " (Hódmezővásárhely, 1754)

19 A spontán vetélések ugyanúgy gyanakvásra adtak okot, mint a koraszületések: hátha boszorkányság okozta a történteket. „Isten ugy segilyen Másásné [a boszorkány] vérit viselem, és altul ragadott reám ezen vér folyás, pedig öt vagy hat holnapigh tartott Gál Katán, és a gyermekeis azon vér folyásban el ment tölle, mely Gyermek, feketés, potrohos, ránezos bőrű, s mintegy fél arasznyi Férjfi Gyermek volt, a mint azt a Fatens szemeivel látta. " (Hódmezővásárhely, 1754)

20 6. A MEDDŐSÉG ORVOSLÁSA ÉS A CSALÁDTERVEZÉS A terhességmegszakításnál munkáló érzelmekkel ellentétes vágyak hatnak meddőség esetén. Ami ott elvetendő teher, itt vágyva vágyott ajándék, amelyért a periratok tanúsága szerint is sok mindent hajlandók voltak megtenni a gyermeket akarók. Az elkeseredettség szól a néhány erre vonatkozó tanúvallomásból pl.: „ Te égetni való vén Boszorkány te ettél meg engem azért nincsen Gyermekem..." (Kisvárda, 1728)

21 A népi gyógyászat meddőséget okozó szereket is számontartott. 15 II. 605. '« II. 399. 17 I. 302. 18 I. 133. 19 1.302. 20 I. 304—305. 21 11.321.