Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Gedainé Kölnéi Lívia: Az anyákkal és a kisgyermekekkel kapcsolatos rontások és gyógyítások a magyarországi boszorkány-periratok tükrében

Raj András és felesége az maktalanság iráni egymás között czivodtanak s egyik az másikát okozta s mondottais egykor ezen szókot Raj A ndrásné maga Urának, hogy a midőn akkoriban a Fölföldön hazájában járt volna, onnand megh térvén hozta magéival az ollyas orvosságot a melly miatt Raj Andrásné gyermeket nem foghat... " (Hódmezővásárhely, 1739)

22 Szerelmi varázslóeszközök és meddőséget gyógyító szerek emlékét őrzi Mádi Istvánnak és feleségének a periratból kibontakozó története: „Ez előtt circiter 25 Esztendővel midőn meg hazasodot volna fatens [Mádi István], első estve [...] Masasné vette meg az Agyakat, és a fejek ala két száraz Ló fejét tett, mas nap föl kölvén a fetens felesége, az előtt való Széves Szeretetit tellyesegel el vonta, ugy annyira, hogy az felesége a fatensnek, Kútbanis akarta magát eölni Eött Esztendeje Gyermekek sem volt, annak utána penigh egy Török Aszony [...] edgy darab gyökerei adván a Fatens feleségének, hogy azt meg enné, és mindgyárt azon etszaka Teherben foghna essni, melly bizonysis lett. " (Hódmezővásárhely, 1730)

23 A büvöléssel-varázslással okozott meddőséghez valószínűleg gyakran használtak varázserejűvé tett eszközöket. A bűvös tárgy kiválasztása (mint sok más esetben is) tartalmi párhuzamon vagy ellentéten alapult: például a szülő nő ingalja a boszorkány kezében meddőséget okozó varázseszközzé válhatott, amint azt a következő eset bizonyítja: „ ... a mely ing alyban a Fatens első Gyermekét a világra hozta, azon ing alyát Maddiné el lopta, és az után ugy mondotta a Fatensnek, akkor lesz néked fiad mikor én akarom, a mint hogy sokáig nem is vólL " (Hódmezővásárhely, 1741)

24 Szemben a nem akart meddőséggel, a foganás elleni tudatos védekezésben segítségként játszottak szerepet a különféle boszorkánypraktikák. Ezek egyikére példa az a gyerek másával történő varázslás, amit a Szalárdból (Bihar vm.), 1722-ből ránk maradt irat említ: ha azt akarna hoga gyermeke ne legyen, amikor gyermek agyban fog fekunni gyermek mássát egy uj csuporban tegye jedii ala és tegye a földben, ha három napigh ol lesz három Esztendeigh nem lesz gyemeke ha négy napigh négy Esztendeigh. "

25 7. A CSECSEMŐK ÉS A KISGYERMEKEK MEGRONTÁSA A gyermekágyból felkelő asszony kiszolgáltatottsága a Gonosznak csökkent, de ébersége és aggodalma nem hagyhatott alább, mert felcseperedő gyermeke könnyen a boszorkányok rosszakaratának áldozatává válhatott. A boszorkány-periratok többsége tartalmaz csecsemő- vagy kisgyermek-megrontási utalásokat, ez pedig a gyermekek veszélyeztetettségének magas fokát mutatja. Valóban nagyon sok baj leselkedhetett egy kisgyerekre, különösen betegségek, amelyek legtöbbjére a szülők nem találtak egyéb magyarázatot a rontáson kívül. A boszorkánygyanús kihallgalottak közül azok, akik magukat boszorkánynak tartották, általában vallomásukban is megerősítették a nekik tulajdonított gyermekmegrontásokat. Oláh Mária, Kozma Istvánné hódmezővásárhelyi lakos például érezhetően büszke volt az ördöggel kötött szövetségére és ebből fakadó képességeire: „... reá ingerelvén engemet Katonáné hogj azon Gyermeket meg roncsuk, a mintis a Kis Gyermek a tűz mellett alván a Konyhában [...] mi ketten ruhánkból le vetkezvén, Kutyává változtunk, és a Gyermeket a tűzben bé taszítottuk; kinek sírására az udvarból bé szaladott azAnnya s ki kapta a tűzből, mi pediglen mint Kutyák ki szaladtunk a Pitvarból. " (Hódmezővásárhely, 1758)

26 A csecsemőket talán leggyakrabban a szájbezárulás fenyegette, amikor nem voltak képesek szopni és ez többüknek halálát okozta. 21 1. 252. 23 I. 229. 24 I. 298. 25 I. 98. 26 I. 343.