Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti Tibor: Paráznák (II.)

A 259 /1797. pörben a beteg férj fizetni akart feleségének az ápolásért, mire az asszony a dologra ezt felelte: „[...] salva venia: szar biz az." A 13 /1795. pörben szintén szóval végzik az ürülékkel való meggyalázást: „/...] az Istenednek is szarom a' Tányérjára, mikor kásás hurkát eszik [...]" A verbális meggyalázás máig közismert módja a gyalázkodó hasonlítás, méltatlan párhuzam. Víg Károly egy XVII. századi erdélyi pörből jegyezte ki: „[...] az seggi isszeb Börveinének a te orcádnál. Vagy: „/.../ az én seggem szebb a te orcádnál. '

m A 223 /1763. pörben a vádlott így szidalmazta társát: „/...] tarka Kugya Hitű, Krisztus tagadó, pápista Kugya vagy, ollyan hitu vagy, mind á picsád. " A szóbeli meggyalázás másik módja az, ha — mint az előző példánkban is láttuk — valakit állathoz hasonlítunk. A 271 /1807. pörben, amikor a szolgáló rányitott a közösülőkre, „[...] meg pirongattam, Sertésnek s' egyébbnek neveztem őket"— vallotta. Az 5/1759. pörben ezt a mocskolódást olvashatjuk: „[...] te Puli kutya, Puli disznó, baszom a Teremtésedet, véres gyermeket csinály a Leányodnak, s úgy bányának veiled mint vak Bartával. " (Ezen átkozódás, főleg a „ véres gyermeket csinály a Leányodnak" részlet tipikus cigány szokás. Náluk a törzsi társadalmi hagyományok, a vérfertőzés tabuja még elevenebben él, mint az európai kultúrnépekben. A súlyosabb vétkeket is enyhébben ítélték meg, mint a vérfertőzést.) 4. MEZÍTELENSÉG A ruházat a mezítelenséggel együttjáró szégyenérzetünket oszlatja el, de arra is szolgál, hogy benne elbújjunk. „A szégyenélmény szerkezetének egy további vonása a lemeztelenítettség érzése" — írta Hermann Imre.

1 Amikor a ruhától megfosztjuk magunkat vagy társainkat, ez a rejtőzködés utolsó lehetőségétől való teljes megrablásunkat jelenti. Az őstűz, amelyik elpusztította a „faanyát", az elvesztés traumáját okozta, és „[...] visszahozza azt az időt, amikor lemeztelenített, kitaszított, hontalan volt" az ember.

2 Fogoly- és haláltáborokból visszatért emberek beszélték, hogy az volt számukra az egyik leglesújtóbb, amikor átöltözés, közös fürdés végett parancsot kaptak az egymás előtti vetkőzésre. Ha az ember teljesen mezítelen és ki van téve a mások vizsgálódásának — bizonyos korokban és társadalmi rétegekben —, ez a megalázás és a teljes kiszolgáltatottság érzését kelti. Nincs hová bújni, menekülni. (Az elbújás, bezárkózás a szégyenérzés egyik megnyilvánulása.) Az ember még a szőrzetét is többnyire elveszítette. Nincs, ami védené csupasz testét, olyan, mint a csigaházától megfosztott, puha potrohú remeterák. Úgy érzi, bármi történhet vele. A középkorban, ill. a feudalizmus korában a kínvallatásnak előírt fokozatai voltak. A hóhér az eszközök bemutatása után mezítelenre vetkőztette a vádlottat. (Nőknél a büntetés része volt a már említett hajnyírás, testi ékességétől való megfosztás is. A haj mögé szintén el lehetett rejtezni: takarhatta a nyakat, vállat, mellet.) Ez is a kínzás egyik fokozata volt. Ezzel azt jelezte a hóhér, hogy most már teljesen az övé a teste, kiszolgáltatott, a ruhái, haja sem védik. Hajdú Lajos a Praxis Criminalism hivatkozva, „6fokú tortúráról" beszél. Az „[...] 1. fokozat a gyanúsítottnak a hóhér által történő levetkőztetése és a »nekikészülődés« [...] Hermann Imre írta, hogy „A megszégyenített a közösségből való kizártságát érzi a legsúlyosabb csapásnak. "

4 A mezítelenség a legteljesebb kiszolgáltatottság a szerelemben is: a mezítelen testet már nem lehet elrejteni a társ elől. A szerelmi gyönyör béklyójában azt csinál vele a másik, amit akar. Aki levetkőzik, egyszersmind tudatosan kiszolgáltatja magát a másiknak. Voltak korok, amikor még a házastársak sem szívesen mutatkoztak egymás előtt mezítelenül, sőt még a szeretkezésnél sem vetkőződtek csupaszra, hanem csupán a nemi szervüket szabadították ki a ruhából. így a legnagyobb kéjmámor pillanataiban sem voltak a másik félnek teljesen kiszolgáltatva. Testük és lelkük egy részét még ekkor is „ruhák" védték. 20 Vigh K. 1980. 128. 21 VighK. 1980.371. 1 Hermann I. 1984. 440. 2 Hermann! 1984.441. 3 Hajdú L. 1985. 84. 4 Hermann I. 1984.441.