Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti Tibor: Paráznák (II.)

marosvásárhelyi port: „/.../ két hét múlva ment ki s egy kis ganés sarat vetett reá. "

17 Az a cselekedet pedig, hogy csúfolódó szövegeket tartalmazó papírt ragasztottak a falra, írással való meggyalázás volt. A 190/1738. pörben [...] Hegedüsné holmi fertelmességet hordott azon helyre a hova szoktanak szomszédgyai járni [...]" MEGGYALÁZÁS NEMI VÁLADÉKOKKAL Az undorító emberi váladékok között szerepel pl. a megszakított közösülésből származó férfi mag, amely a nő alsó ruháját „fertelmesíti"; ill. a nő különböző tisztulási termékei, amelyek szintén a pöndölt csúnyították. A 190 /1738. pörben beszélte a vádlott: „[...] ha iffjú menyecske lettem volna egy gyermeket csinált volna ez az András à mi képpen őszve csunitotta az alsó ruhámat. "A 371 /1769. pörben a szülést, vetélést követően az asszonynak „Az Ing allya is Saskos [...]" volt. A 198 /1752. pörben, közösülés után „[. ..JazAszszonynak az alsó ruhája csúnya fertelmes s Locsos volt. " MEGGYALÁZÁS PORRAL Róheim Géza különös szokást ismertet: „ Voigtlandhan farsang hajnalán a leány meztelen söpri ki a szobát és a szemetet más ajtaja elé önti. így azután a bolha mind átköltözik a szomszédba. "

18 A feudalizmus általunk vizsgált szakaszában a Dél-Alföldön sem volt ismeretlen a szeméttel, porral való meggyalázás. A 89/1761. pörben, amikor a tanú „[...] mezítelen -s- felfődőzve találta az Asszont [.../" úgy gyalázta meg, hogy „[.../port vett a' markába -s- rea szórta [...]" SZAVAKKAL GYALÁZÁS A verbális meggyalázás rokona az írásosnak. A szavakkal való agresszív gyalázkodás egyik tipikus módja a káromkodás. László Gyula írta: „A XIII. és XIV. században az istenkáromlás s a mocskos szájú káromkodás olyan járványszerűen terjedt, hogy az egyház a vétkesek ajakát levágatja, s nyelvét kitépeti [...] I. Endre 104 7ből való tilalma s a XIII. századból való felső-magyarországi intézkedések szigorúan büntetik azt, aki: »Istent, isteni anyját, a szenteket káromolja, vagy a kereszténység szentségei felől gonoszul beszel«"

19 A 174/1806. pörben, amikor a szolgálóasszony észrevette, hogy ajuhász a kislánnyal próbált közösülni, ..] őszve szidván s = köpdösvén a vén embert [.. 7" A 256/1748. pörben egy csongrádi öregasszony fényes nappal a városszéli gödörben, többek szeme láttára kösösült. „ Viszkocs Eőrse e dolgot nagy Szégyennel állítván [...] in actu reali őket látván, reájok köpködött, és visszatért a Csufhirrel Több Asszony Társaihoz. " Ebben az esetben még a hír is „csúf volt, nem csoda, ha a többi asszony megpirongatta az elkövetőt. Ok tehát nem a nyálukat, hanem a bemocskoló, meggyalázó szavaikat hányták rá, mert az asszony ..] annyi emberek tapasztalására, és ennyi ártatlan gyermekek[nek] botránkoztatására azt a csúnyaságot el követni [.. ./"merészelte. A 257/1784. pörben a gyermek a mások által látott közösülést szintén „csúfos dolognak" mondotta. A „fertelmességük" kifejezés sem csak a váladékokat jelölte, hanem a parázna cselekedetüket is. A 297/1775. pörben a férj paráználkodásra buzdítja feleségét, hogy utána rajtakaphassa őket. „Chlivinyin akartam gyalázatot tenni [...]" — vallotta. A verbális meggyalázás tipikus esetét találtuk a 119/1756. pörben. A vádlott így panaszkodott: „/...] mindenünnen reám tátották szájokat, hogy a minapába meg korbácsoltak f...]" 17 Vigh K. 1980. 88. 18 Róheim G. 1925. 55. 19 László Gy. 1977. 190.