Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — STUDIES AND LECTURES - Kiss László: Magyar orvosi névtár 1794—1796-ra Decsy Sámuel Magyar Almanakjában

MAGYAR ORVOSI NÉVTÁR 1794—1796-RA DECSY SÁMUEL MAGYAR ALMANAKJÁBAN KISS LÁSZLÓ Másfél évszázada jelent meg Bugát Pál és Flór Ferenc munkája, a Magyarországi Orvosrend Névsora 1840-re. Orvostörténetírásunk e nélkülözhetetlen kézikönyvének számító, 427 „közorvos" nevét felsoroló művet az első magyar orvosi címtárként tartja számon a tudományos közvélemény. Az újabb kutatások tükrében ezt az állítást módosítanunk kell: Bugát s Flór műve csupán az önálló könyv formában való megjelenést tekintve úttörő. Az első nyomtatásban, magyarul megjelent s teljességében reformkori szerzőpárosunk munkájától el nem maradó orvosi sematizmus már 1794-ben elhagyta a nyomdát. Összeállítója az ekkor már Pannóniai Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv című munkája révén országszerte ismert, Bécsben élő orvosíró s szerkesztő Decsy Sámuel (1742—1816) volt. Decsy Sámuel 1793 tavaszán kerül a bécsi Magyar Kurír c. lap szerkesztői székébe, az I. Ferenc abszolutisztikus irányzata számára kényelmetlenné vált, szókimondó Szacsvay László utódjaként

1

. Decsy sejti, ha felhagy a Szacsvay-féle kritizáló hangnemmel, ez óhatatlanul az előfizetők számának csökkenésével fog járni. Talán ennek ellensúlyozására vág bele egy igen költséges s kockázatos vállalkozásba. 1794-től kezdődően a Magyar Kurír valamennyi előfizetője számára ingyen kíván eljuttatni egy évkönyvet. Az évkönyv a Magyar Almának nevet viseli „amelly annyit teszen, mint Kalendárium, az is lészen annak eleje; de azután más hasznosabb dolgok is fognak abban elő fordulni"— ígéri Decsy az 1793. május 20-án keltezett Tudósításában

2

. Nos, éppen ezek a „más hasznos dolgok" teszik értékessé a Magyar Almanakot az orvostörténészek számára is. Decsy ugyanis a „Geográfia, História és Politica jelenvaló állapottyának" ismertetésén kívül fontosnak tartja a hazai polgári és egyházi tisztviselők címtárát is közzétenni. Nem azért, hogy „késői maradékaik" olvashassák elődeik nevét, hanem „leg inkább azért, hogy ügyes bajos környül állásaink közt tudhassuk, kihez kellyen ez, avagy ama vármegyében folyamodnunk: Tiszticímtáras kalendáriumok léteztek Decsy vállalkozása előtt is ( 1730-tól), ám e címtárak csak a főispánok ill. 1759-től az alispánok nevét közölték. A megyék egész tisztikara, beleértve az egészségügyi személyzetet is, először Decsy Magyar Almanakjában jelenik meg az 1794—1796 közti években

4

. így az orvosdoktor Decsy Sámuel joggal sorolható az archontológia — történeti segédtudomány, mely a tisztség- és hivatalviselőkkel foglalkozik — magyarországi úttörői közé is. 1 Kókay Gy.: Decsy Sámuel mint szerkesztő. In: Szabolcsi M. (főszerk.): A magyar sajtó története /., Akadémiai Kiadó, Bp. 1979, 152—155 2 Dezsényi B.: Decsy Sámuel újságnaptára. Magy. Könyvszemle, 1943, 68—70 3 Magyar Almának 1794-es évfolyam, Előszó 4 Fallenbüch Z.: Archontológia. In: Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp. 1986, 129