Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — STUDIES AND LECTURES - Kiss László: Magyar orvosi névtár 1794—1796-ra Decsy Sámuel Magyar Almanakjában

Decsy archontológiai érdemeit növeli az a tény, hogy — nem lévén központi, állami nyilvántartás — csak a megyékből levelezés útján kikért jelentések alapján állíthatta össze címtárát. Ám a megyék nemigen siettek Decsy felszólításának eleget tenni, „...én a hazának hasznáért éjjeli édes álmaimat is félbe szakasztom, ellenben a Tek. Vármegyéknek tiszt urai tsak eggy fertály óráig tartó könnyű munkájok által sem kivánnyák hasznos igyekezetemet boldogítani..." — panaszkodik olvasóinak Decsy 1793 októberében

5

. „Mindenüvé kész volnék magános leveleket is írni, tsak tudhatnám kihez és hová kellene folyamodnom" — veti papírra pár héttel később

6

. E két idézet is tanúsítja, milyen nagy súlyt fektetett Decsy vállalkozása sikeres előkészítésére. Kitartó levelezésének eredményeként végülis — egy-két megyétől eltekintve — beérkeztek a kért adatok s 1794-ben megjelenhetett a Magyar Almának 1. kötete. Könyvészeti forrásaink az Almának 3 évfolyamáról tudnak: 1794, 1795 és 1796. Az Almának megszűnésének fő okát maga Decsy árulja el, a szokott módon, a Kurír hasábjain: „... Nem tsak vissza nem térültek az arra fordított költségeim sőt kész pénzt 15 száz forintnál többet vesztettem rajtok, és álhatatossan el tökéilettem magamban, hogy mivel nemzetemben semmi gusztust nem tapasztalok a Magyar litteraturához, többé soha semmi könyv ki adásával nem szerentséltetem erszényemet. '

n E keserűség azonban csak a felszín, a mélyben ott izzik tovább a Pannóniai Féniksz szelleme: Decsy kész lenne tovább folytatni az Almának megjelentetését — legalább háromévenként egyet — ha minden megye előre megrendelné a szükséges példányszámot és hajlandó lenne értük kötetenként 1 forintot kifizetni. Sajnos, az állandóan fenyegető háborús veszély — a napóleoni háborúk korában vagyunk —, az 1797-es inszurrekció (nemesi felkelés) miatt a megyék aligha reagáltak Decsy javaslatára. így a Magyar Almának 1796-os évfolyama egyben az utolsó évfolyama is Decsy úttörő vállalkozásának. A Magyar Almának mindhárom évfolyama tartalmazza A Magyar Országi Vármegyéknek felsőbb és alsóbb rangú Polgári Tisztviselőiről c. fejezetet. E fejezetben találjuk meg az ábécésorrendben tárgyalt megyék tisztviselői közt a „vármegye orvosa", „vármegye belső orvosa" esetleg csak „Orvos Doctor" címmel jelzett megyei főorvos nevét, ill. az adott megyén belül az egyes járásoknál alkalmazott seborvos(ok) nevét. Egy-egy túlbuzgó megye felküldte a „járásbéli bábák" ill. az „apotékárius" (gyógyszerész) nevét is. Az 1. sz. táblázatban feltüntetjük a megyei főorvosok ill. a járási seborvosok nevét, az 1795-ös Magyar Almának adatai alapján. Az adatok az 1794. „Kis Asszony holnapja " (augusztus) végi állapotot tükrözik. Mint jeleztük, 1793-ban némely megye csupán Decsy ismételt, sürgető levelére küldte meg a kért adatokat. Még rosszabb tapasztalatokat szerez 1794—95-ben, amikor a tisztviselők listáját a szabad királyi városoktól is kikéri. A Felvidékről például mindössze Kassa, Komárom, Lőcse, Pozsony és 1796-ra Késmárk küldi meg tisztviselői névsorát, azaz a felvidéki szabad királyi városoknak egy ötöde

8 2. sz. táblázatunk a szabad királyi városok orvosait, a 3. sz. táblázat „a bányász mesterségre ügyelő tisztviselők" közé sorolt bányaorvosok névsorát tartalmazza a Magyar Almának 1795-ös évfolyama alapján. Mindhárom táblázatban feltüntetjük az 1794-es ill. 1796-os évfolyam 1795-től eltérő adatát, beleértve az orvos nevének más formában való írását is. Decsy Magyar Almanakjai — a bennük rejlő első orvosi címtárunkkal — méltatlanul jutottak a feledés sorsára. Nem tud róluk Győry Magyarország Orvosi Bibliográphiája. Gortvay, tévesen, hat éven át kiadott Magyar Almanachról ír, egy szóval sem utal azonban az évkönyvek értékes orvostörténeti vonatkozására

9

. Magyar Kurír, 1793, 28. sz. Magyar Kurír, 1793, 41. sz. Magyar Kurír, 1798, 47. old. Kiss L.: Lekári a ránhojici v rokoch 1793—1795 na Slovensku. Lekársky Obzor, Bratislava, 1990, 6. sz., 349—354 Gortvay Gy.: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története I., Akadémiai Kiadó, Bp., 1953, 176— 177