Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

TANULMÁNYOK — ESSAYS - Kemenes Pál: Dudith András (1533—1589) gondolatai a medicináról

Dudith tagadta, hogy bármiféle jelentést lehetne tulajdonítani az üstökösöknek és elvetette az asztrológia és horoszkópkészítés minden formáját. Ezzel egyúttal a világvége jóslatok és a chiliasztikus hevületek aktualitását is tagadta. „Honnan tudják, hogy Isten haragszik ránk, és hogy haragjának ezt a különös és csodás jelét ő tűzte ki az égre, továbbá hogy ugyanez a (csodajel) azoknak a nagy büntetéseknek az okát is magában rejti, amelyekkel (Isten) az emberi nemet sújtani és elpusztítani akarja. Csak olyan személy láthatja előre a jövőt, akit „Isten külön ilyen jövendőmondói ihlettel áldott meg... '

m „Isten akarata az, hogy ne égen hanem a Szentírásban tanulmányozzuk, mi egyezik az őparancsolataival, mi ellenkezik velük, mi az ami bántja, mi az amit helyesel, miféle büntetéseket szabott ki bűneinkre, mivel jutalmazza jó cselekedeteinket. '^

1 „A háborúk megindítása és folytatása legtöbbször komoly meggondolások után... szokott történni... Nem annyira az őrjöngés parancsol ebben, mint az értelem és az előrelátás... '

m „Ha alkalom kínálkozik sikeres vállalkozásra, senkinek sem jut eszébe, hogy késedelmeskedjék, és arra várjon, amíg valami új üstökés feltűnik az égen. '^

3 „Soha senki nem viselhetett háborúi fegyver és csapatok nélkül, és csak ritkán pénz nélkül, amit „nervus bellinek" neveznek. '^

4 „...az üstökös semmiféle rosszal nem fenyegeti a királyokat. '^

5 Dudith e sorai és néhány föntebb már idézett sora alapján bizton állíthatjuk, hogy nézetei szemben állanak a reformáció melanchtoni történelemszemléletével a társadalmi rendről alkotott felfogásával és a mögöttük meghúzódó teológiával. A történelem mozgatórugója nála véletlenül sem a felsőbb hatalmaknak való kiszolgáltatottság, hanem a Machiavelli és Guicciardini megvilágította anyagi érdek. Az isteni bölcsesség és gondviselés társadalombeli munkálkodásáról nála szó sincs, az emberi dolgok emberi okokkal magyarázhatók. Ha az Úr az emberek bűneit büntetné, nem szünőn haragosnak kéne lennie, s ha ennek az üstökös lenne a jele az egész égbolt szükségképpen mindig tüzektől lángolna

36 — érvelt Dudith. DUDITH JÁRVÁNYTANI ELKÉPZELÉSEI A XVI. század közepétől — elsősorban teok'igiai jelentősége miatt — minden, valamely járvánnyal foglalkozó munka állást foglalt a betegség isteni vagy természeti eredetének kérdésében, továbbá, hogy a bűnök büntetése-e vagy sem, van-e teendő ragály esetén vagy türelemmel és imával kell várni az ítélet beteljesülését. Luther úgy tartotta, hogy a pestis „purgatio" bűneinkért, de a tevékeny beavatkozástól sem zárkózott el, sőt fellépett a rajongó és a szigorú predesztináció talaján álló nézetek ellen. Az anabaptisták körében terjedt el az az elképzelés, amit a hazai protestantizmus svájci tájékozódású képviselői 1562-ben a debrecen-egervölgyi hitvallásban megfogalmaztak. „Gyakran el lehet kerülni a levegő dögvészes fertőzését egyesek tudásával. De amikor a pestis közönséges ostor és kiszabott halál a nép vétkeinek büntetése, akkor elkerülni és előre elmenekülni nem lehet, ahogy meg van írva a prófétáknál... Am a pestisben is megmaradnak azok, akiknek ideje még nincsen kiszabva. De akiknek itt az ideje, azoknak lehetetlen gyógyszerrel 29 ibid. 32 30 ibid. 33 31 ibid. 33 32 ibid. 33 33 ibid. 36 34 ibid. 37 35 ibid. 39 36 ibid. 33. (kiemelés tőlem K.P.) M. Squarcialupi és Dudith nézetazonosságára az asztrológiáról és az asztronómiáról. Vasoli, C.:i. m. 318