Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Tüskés, Gábor - Knapp, Éva: A mindennapi élet veszélyhelyzetei Magyarországon a barokk kori mirákulumirodalom tükrében

Az általunk kialakított betegségcsoportok közül kisebb regionális eltérésekkel általában a végtagokkal kapcsolatos, illetve mozgásszervi, valamint a fejhez kapcsolódó bajok emelkednek ki. Rendszerint ugyancsak magas a valamilyen betegséggel, testrésszel vagy szervrendszerrel kapcsolatba nem hozható szimptómák aránya, míg a betegségre utaló általános megjelölések, az egyéb betegségek és az együtt előforduló (kapcsolt) betegségek, illetve szimptómák aránya ennél többnyire lényegesen kisebb. Viszonylag nagy számban vannak a különböző primer és szekundér ideg- és elmebetegségek, valamint az un. női bajok. Ennél rendszerint kisebb arányban szerepelnek a nem lokalizálható, illetve az egyéb testrészekhez kapcsolódó un. látható neoplazmatikus megbetegedések (bár ezek egy része más betegségcsoportokban található), valamint az emésztőrendszerrel kapcsolatos problémák, az urogenitális és légzési rendszerrel összefüggő, valamint a járványos fertőző megbetegedések pedig viszonylag a legritkábban fordulnak elő. 3. táblázat: A betegségcsoportok aránya három zarándokhelyen CeUdömölk Bodajk Homokkomárom Fej 12,9 19,8 21,9 Végtag 17,3 21,5 16,3 Légzési rendszer 1,7 2,3 1,8 Urogenitális rendszer 3,0 2,6 0,2 Emésztőrendszer 3,4 3,9 2,0 Ideg- és elmebetegség 12,5 9,6 14,9 Női baj (csecsemő) 12,7 6,9 6,6 Járványos fertőzőbetegség 2,4 0,7 0,4 Egyéb betegség 5,4 5,6 2,7 Daganatos megbetegedés 5,1 4,9 2,7 Szimptóma 16,6 11,2 13,8 Kapcsolt betegség 0,7 0,3 — Általános betegségmegjelölés 6,3 10,7 16,5 Összesen (%) 100.0 100,0 100,0 n 1127 303 442 A betegségcsoportok életszakaszok, illetve nemek szerint megoszlása néhány esetben szignifikáns különbségeket mutat. A gyermek életszakaszban egyrészt tisztán kivehető a különböző járványos fertőző betegségek (például vérhas, himlő) túlsúlya a felnőtt korral szemben. Másrészt míg a fejhez (elsősorban a szemhez) kapcsolódó betegségek, illetve tünetek (a legtöbb esetben vakság) a lányoknál lényegesen gyakoribbak, mint a fiúknál, a végtag- és mozgásszervi megbetegedések, az ideg- és elmebajok (elsősorban az epilepszia, továbbá a hagymáz), urogenitális zavarok, valamint az egyéb betegségek közül a sérv a fiúknál fordul elő lényegesen nagyobb arányban. A felnőtt életszakasz jellemző betegségcsoportjai a végtagokkal kapcsolatos és mozgásszervi betegségek (elsősorban kéz- és lábfájás, zsugorodás, lábseb, lábtörés), az urogenitális rendszer (vízkór, kő, föveny) és az emésztőrendszer zavarai, valamint a látható neoplazmatikus (fekély, daganat, kelés, üszög) megbetegedések. A nem szerinti megoszlást vizsgálva tisztán kivehető a gyermekkori arányoknak megfelelően az urogenitális zavaroknál, valamint az ideg- és elmebetegségeknél (rendszerint gutaütés) a férfiak túlysúlya a nőkkel szemben, míg a látható neoplazmatikus megbetegedésekre a nők lényegesen fogékonyabbnak látszanak, mint a férfiak. Szembetűnő továbbá, hogy lokalizálhatatlan szimptómák (láz, kiütés stb.) megadására férfiaknál általában gyakrabban került sor, mint a nőknél.