Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Tüskés, Gábor - Knapp, Éva: A mindennapi élet veszélyhelyzetei Magyarországon a barokk kori mirákulumirodalom tükrében

A MINDENNAPI ÉLET VESZÉLYHELYZETEI MAGYARORSZÁGON A BAROKK KORI MIRAKULUMIRODALOM TÜKRÉBEN* TÜSKÉS GÁBOR KNAPP ÉVA Az életpályát egyéni folyamatként vizsgáló etnológiai és folklór kutatások egyik kevéssé kimunkált területe a paraszti életutak ritualizáll megnyilvánulásformái közé eső, kevésbé látványos életszakaszok vizsgálata. A születés — házasságkötés — halál értelmezési sémájának általánosan elterjedt néprajzi alkalmazása következtében viszonylag keveset tudunk arról, mi és hogyan játszódott le az élet kiemelkedő eseményei között, így például milyen volt a viszony a saját élet-időhöz és az egyes életszakaszokhoz, hogyan befolyásolták az. egyéni élet krízishelyzetei az életpályák alakulását stb.

1 Másrészt az ilyen vizsgálatok hiányát kellőképpen magyarázza a kérdés szűkebb értelemben vett néprajzi és folklór forrásainak viszonylag kis száma. Valójában pedig amikor az életpályát mint értelmezési modellt alkalmazzuk, a néprajzi kutatások távlati célját egy „mindenkire" érvényes, a születéstől a halálig tartó teljes életpálya vagy életpályák történeti rekonstrukciójában, a szélesebb társadalmi rétegek „élet-történetének" megírásában kell megjelölnünk.

2 NÉPRAJZI ÉLETPÁLYA-KUTATÁSOK MAGYARORSZÁGON Az életpályát nem az élet kiemelkedő mozzanatai, reprezentatív rítusai felől megközelítő néprajzi kutatásoknak Magyarországon három fő vonulata van. Az első az un. társadalomnéprajzi, melynek képviselői századunk 30-as éveitől kezdve az emberi élet nagy fordulóinak szokásai, hiedelmei stb. mellett a mindennapi élet és magatartás nem, életkor és családi állapot szerint differenciált jellegzetességeit is rögzítik.

3 így például e kutatási irányzat egyik korai képviselője, Kiss Lajos a délalföldi szegényparasztság mindennapi életét az 1867—1940 közötti időszakban társadalmi összefüggéseiben bemutatva, anyagát a különböző életkorokra és nemekre jellemző foglalkozások szerint csoportosítja, amiből a paraszti törvénynek az egyén életívét a születéstől a Italaiig a legapróbb részletekig meghatározó sajátosságai is jól kiolvashatók.

4 Ezek a kutatások fényt derítettek arra is, hogy a magyar falu életében nagy jelentősége volt a korosztályok és korcsoportok szerinti tagozódásnak, ezeknek a szubkultúráknak a történeti-társadalmi előzményeit, a korosztály beosztások időbeli átalakulását azonban csak kevéssé ismerjük. Az emberi élet szakaszai társadalmi rétegenként jelentős különbségeket mutatnak a korosztályok közti életkorhatárok ingadozásában, a megélt életszakaszra jellemző jogokban és kötelességekben, valamint a közösségek gazdasági és társadalmi életében betöltött szerep és az adott korosztály előtt álló *A tanulmány német nyelven a következő címmel jelent meg (deutsche Version): Alltägliche Krisensituationen der Altersstufen im Spiegel der barockzeitlichen Mirakelliteratur, bin ungarisches Beispiel. In.: Volkskultur — Geschichte

— Religion. Festschrift für Wolfgang Brückner zum 60. Geburtstag. Hrsg. von D.Harmening und E.Wimmer. Würzburg, 1990. 340—359. 1 Burckhardt-Seebass 1983. 277—278 Brückner 1981. 151. ' Luby 1935. 4 Kiss 1939.. 1943.. Ortutay 1937 18.