Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Tüskés, Gábor - Knapp, Éva: A mindennapi élet veszélyhelyzetei Magyarországon a barokk kori mirákulumirodalom tükrében
társadalmi perspektívák tekintetében. 5 A korcsoportok közül leggazdagabb néprajzi irodalma a nemzetközi vizsgálatokhoz hasonlóan nálunk is a gyermek korcsoportnak van. 6 A második kutatási terület az életút egyik fontos reprezentánsának, a legkorábban a 19. század második felére visszanyúló paraszti önéletrajzoknak és életrajzi elbeszéléseknek az 1940-es években kezdődő vizsgálata, amely azonban nem elsősorban a paraszti életutaknak mint egyéni és társadalmi folyamatoknak, az egyéni és családi életciklusoknak a történeti elemzésére helyezte a hangsúlyt, hanem alkalomszemen például a népi vallásosság egy kiemelkedő személyiségét, 7 az egyéniség vizsgálatát, 8 a népi elbeszélés 9 vagy a paraszti írásbeliség 10 kérdéseit állította a középpontba. Napjainkban tovább szaporodnak a teljes paraszti életpályákat személyes visszaemlékezések tükrében bemutató kiadványok, 11 ezeknek az önéletrajzoknak a paraszti életutak törvényszerűségei szempontjából való összehasonlító elemzése azonban még nem történt meg. A harmadik csoportba azok az alig egy évtizedes múltra visszatekintő történeti demográfiai vizsgálatok tartoznak, amelyek nemzetközi példák nyomán a családi és rokonsági viszonyoknak (családrekonstituciós módszer) és a háztartások összetételének, tehát az életpályák társadalmi intézményeinek és gazdasági alapjainak elemzése közben jutnak el az egyéni életutat is érintő következtetésekre. 12 Ezek a jórészt 18—19. századi forrásanyagra épülő kutatások a házasságkötési életkor, a házasságkötés utáni lakóhelyválasztás, a háztartásfővé válás idejének, a házasságkötés utáni további életutnak a vizsgálatával keresnek választ a kérdésekre, hogy a különböző életciklusok milyen háztartási és családi körülmények között zajlottak, milyen összefüggések vannak a különböző életciklus-minták és egy adott terület etnikai, gazdasági sajátosságai között, 13 hogyan járult hozzá a paraszti életpályák alakulása a falusi termelés 18. századi szerkezetváltozásához. 14 FORRÁSOK, FORRÁSKRITIKA, MÓDSZEREK Saját korábbi kutatásaink időben legközelebb a történeti demográfiai vizsgálatokhoz állnak, közvetlenül azonban nem kapcsolódnak egyik itt említett hagyományos tudománytörténeti vonulathoz sem. A népi vallásosság, közelebbről a barokk kori zarándoklatok vizsgálata során dolgoztunk fel egy olyan forráscsoportot, melynek bizonyos adatsorozatai a 17—18. századi paraszti életutak egyik kevésbé látványos, de mindenképpen jelenlévő tényezőjére is fényt vetnek. 15 A mirákulumos könyvekről van szó, amelyek a műfaj újabb kori változataival együtt 16 nemcsak a zarándoklatok, hanem a népi gyógyászat," a népi elbeszéléskutatás, 18 a nrirákulumszövegekiiek mintegy az illusztrációit jelentő fogadalmi képekkel együtt az orvostörténet, 19 a hely- és személynévkutatás és még több más diszciplína kedvelt forrásai, az életpálya kutatások során azonban eddig még nem kerültek hasznosításra. A mirákulumfeljegyzésekből egyrészt közvetlenül megismerhető a zarándokok motivációs rendszere, így többek között a mindennapi életnek azok a közösségi és egyéni szükséghelyzetei, amelyek az embereket a kegyhe5 Dömötör 1964 5 9-—61. 6 Gönczi 1937. 7 Bálint 1942. 8 Dégh 1960. 'Ortulay 1940. 10 Hoppal — Küllős 1972. 1 Vö. pl. Hoppal — Küllős — Manga 1974., Földes 1979., Nagy 1982., Niedennüller 1982., Gari — Fél 1983. 12 Andorka 1977., Andorka — Balázs 1984., Andorka — Faragó 1984. 13 Faragó 1984. "Takács 1984. 15 Tüskés 1986. a felhasznált fonások részletes felsorolásával. 16 Herrera—Sobek 1985. 17 R0rby 1982 80—81. 18 Tüskés 1985. "Müller 1983 174—177
