Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Magyar, László András: Az egyszarvú csodálatos szarva (The wonderful horn of the unicorn)

Egyszarvú megölése egy XII. századi bestiáriumban (Jankovich, M.: Szent lászló legenda. Bp. 1987 nyomán) tőségével.

96 Másrészt föl kell hívnunk arra is a figyelmet, hogy az egyszarvú nem veszett ki teljesen világunkból: ma is láthatja aki akarja — fönn az égen, csillagkép formájában. (A nevet 1690-ben EJIavcliiis csillagász adta.) Ez az égi karrier talán vigaszt nyújthat egyszarvúnknak földi pályafutása oly szomorú egykori végéért. 3. Összefoglalva az eddigieket: Az egyszarvú szarva, mint gyógyszer, csak a 14. sz. közepén jelent meg Európában. Megjelenését és sikerét elősegítették az egyszarvúhoz, mint kultikus szimbólumhoz fűzött keresztény és pogány eredetű képzetcsoportok: ezek némelyike a gyógyításhoz is kapcsolódhatott. A kínai antidotumból előbb — félreértés folytán — egyszarvú-szarv lett, majd az antidotumnak tartott egyszarvakat különféle etiológiák alapján más betegségek ellen is alkalmazta kezdték. A szarv a 15. század végén kezdett terjedni mint orvosság — ezt reszelék-formában való fogyasztása eredményezte, mely az addig nehezen hozzáférhető anyagot kis mennyiségben és olcsón is beszerezhetővé tette. A hamisítások, a narválszarv-import, majd a különféle, fossilis és élőeredetű csontok forgalma eredményeképpen a szarv a 17. század elejére közönséges áruvá vált s ezzel párhuzamosan tekintélyét is elveszítette. Az a gyanakvás, amelyet az állat mesés mivolta s antidotum-híre keltett, már a 16. században élénk vitára indította az orvosokat. A vita eredményeképpen a 17. század közepére a tudomány egyértelműen elvetette az egyszarvat, mint orvosságot. A gyógyszerkönyvek tanúsága alapján azonban állítható, hogy a szer még a 18. század végéig forgalomban volt, bár egyre csökkenő áron s ázsióval. A történet végére marad a kérdés: miféle tanulság vonható mindebből, mit bizonyít az egyszarv históriája? Részint bizonyítja, hogy bizonyos nemlétező dolgok milyen nagy szerepet játszhatnak a létező világban: valóban megdöbbentő, milyen keresett és eredményes szernek bizonyulhatott évszázadokon át * Ebből a szempontból érdemes megvizsgálni a következő művet: Piccinelli.P.: Mundus Symbolicus. Coloniae Agr., 1715. Tomi. 411—414. (lib.V.543—562.)