Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Magyar, László András: Az egyszarvú csodálatos szarva (The wonderful horn of the unicorn)
Az egyszarvúnak erne biblikus vonatkozásai, s Krisztus-szimbólum-mivolta mindenképpen csak erősödhetett magához a hatalmas és jelentőségteljesen mozgatható 23 szarvhoz fűződő képzetek által. A szarv ősidők óta jelképe a hatalomnak, helyesebben a férfiúi hatalomnak 24 , s mint termékenységszimbólum Kínától Egyiptomig, vagy éppen az Ultima Thule-ig mindenütt megtalálható. Az egyszarv egyetlensége, különössége folytán még erősíthette ezeket az asszociációkat. 25 Az egyszarvú szarva így érthetően válhatott krisztusi-főisteni-termékenységi összetett szimbólummá, ez pedig magyarázatot ad arra is, hogy bár az egyszarvú szarvának antidotális hatásáról a középkorban, kb. a 14. századig mit sem tudott az európai ember, hogyan lehetett e szarv mégis templomi kegytárgy és gyógyító ereklye ebben az időben is. 2 * Az egyszarv — nevezzük ezután így — gyógyító hatásáról, pontosabban ennek méregellenes hatásáról ugyanis nem az európai, hanem iszlám források tanúskodnak első ízben. (Ktésziász tudósítása, mint mondtuk, visszhangtalan maradt.) Marvâzi, a 12. század elején élt perzsa történetíró megemlíti, hogy az egyszarvú szarva értékes keleti exportcikk, s különösen Kínában van nagy keletje, ahol rangjelző övet és egyéb tárgyakat készítenek belőle. 27 De már korábban, a 10. századi Hudud al Álam tudósít arról, hogy a kínaiak periaptonokat, azaz mágikus hatású nyakláncokat gyártanak egyszarvú-szarvból, s ugyanitt olvasható az is, hogy a szarvnak gyógyhatása van: kólika, epilepszia, paralízis, görcsök, sőt szemmelverés ellen is használ. 1 ' (Föltűnő a betegségek megegyezése a Ktésziász által említett kórokkal, bár az egybeesés magyarázható pusztán avval is, hogy az efféle csodagyógyszerek általában és mindmáig elsősorban idegrendszeri, lelki eredetű, vagy un. pszichoszomatikus bajok ellen bizonyulnak hatásosnak.) Az egyszarv, mint ellenméreg, először al-Musztavfi-ml (14.sz.) bukkan föl. 29 Flanem mindezeknek a tudósításoknak van egy Akhillész-sarka, nevezetesen, hogy csupán a karkadann, azaz az orrszarvú szarváról beszélnek. 3 " Mindebből megállapítható, hogy az arab világban létezett ugyan hagyomány az egyszarvú szarvának gyógyhatásával kapcsolatban, ez azonban egyértelműen, legalábbis a 14. századig az egyszarvú orrszarvúhoz (Rhinoceros monoceros) köthető, s nincs köze egyéb egyszarvúakhoz, különösen nem létezőkhöz. (Indiával hasonló a helyzet: először a 16. században tudósítanak bennünket arról, hogy Indiában az egyszarvú (orrszarvú) szarva népszerű ellenméreg, s bár ez a hagyomány réginek látszik, itt is egyértelműen orrszarvúakról van szó.) 31 Összefoglalásképpen: Sem Európában, sem az iszlám világban de még Indiában sincs nyoma, hogy az egyszarvú szarvát az ókorban és a középkor elején valaha is ellenméregként használták volna. Az viszont bizonyos, hogy a 15. századra már Európaszerte elterjedt gyógyszer és antidotum volt a szarv. Mi történhetett közben? A megoldás kulcsát a 11. és a 14. század közt kell keresnünk. R.Ettinghausen mutatott rá arra a fontos szövegrészletté, amely ez ügyben döntő lehet. Ez a részlet 1073-ból való, és Mahmud al-Kasgari türk-arab szótárának az a cikkelye, amely egy különös anyag, a „chatuq" nevét magyarázza. 32 Ez az anyag, írja a szótár, egy tengeri hal szarva, Kínából származik s fagyökérnek is mondják. Késmarkolatot készítenek belőle. Ha megkavarják vele a mérgezett ételt, az fölforr, ha pedig mérgezett étellel teli edényre helyezik, az anyag izzadni kezd. (Ettinghausen utal Giles Fletcher, 16. század végi angol utazóra, aki arról tudósít, hogy az oroszok, bolgárok, perzsák ugyanúgy használják a halfogakat mérgek ellen, mint a szkíták az egyszarvú szarvát! 33 ) Ez a chatuq vagy khutu 23 Plinius: Hist.Nat. III.8. — nyilvánvaló annak a jele, hogy a szarv fallikus szimbólum. 24 A szarv vadászat útján való megszerzése és viselése például a közösülés szimbóluma. (Jung.G.C.: Man and his Symbols. London, 1964. 29.) 23 Erre rámutat Tasnádi Kubacska A. is: Mondák állatvilága. Bp. 1958. 243. 26 Viszonylag késői hiedelmekről tudósít a Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens, Berlin-New York. 1987. 2. Bd. 709—710. De az orvosi irodalomban sűrűn emlegetett Szent Márk székesegyházbeli és Szt.Denis-templombéli gyógyító egyszarvak is erről tanúskodnak. 27 Ettinghausen,R.: i.m. 54. 28 uo. 57. 29 uo. 30 Ez a név, mint a görög „kartadzónosz" is valószínűleg a szanszkrit „khadga-dhenu" név változata. 31 Maiolus,S.: Dies Caniculares. Moguntiae, 1610 — Nicolaus de Comitibus leírására hivatkozik. 182.p.-n. 32 Ettinghausen.R.: i.m. 122. 33 uo. 125.
